A háborúk kitörölhetetlen emlékképei

Az első és második világháború hőseire emlékezett Zirc városa. Átadták, felszentelték a felújított emlékművet.

A megemlékezés ünnepi szentmisével vette kezdetét, melyet Imrefi Mór plébános atya celebrált a Kistemplomban. Zirc Városi Önkormányzat, a Zirci Országzászló Alapítvány és a Zirci Egyházközség közös ünnepségén Egervölgyi Dezső köszöntötte az egybegyűlteket az I. András tér felújított emlékművénél. Hangsúlyozta, ezen a napon nem csak a háborúban elesett hősökre emlékezünk, hanem azokra is, akiket szellemiségük miatt a politika ellehetetlenített, a kommunista rendszer megnyomorított különböző módon.

– 1918. november, azaz 11. hó 11-én 11 órakor fegyverszüneti megállapodást írtak alá valahol Franciaországban, egy vasúti kocsiban az akkor hadat viselő hatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és a Német Birodalom képviselői. Négy éves, véres háború fejeződött be ezzel – kezdte ünnepi beszédét Ottó Péter polgármester. Villámháborúnak tervezték a központi hatalmak, nem számoltak azzal, hogy a „boldog békeidők” évtizedei olyan felkészültséget és fegyvertechnikai fejlődést jelentettek mindkét oldalon, amely a korábbi háborúkhoz képest sokkal pusztítóbb és sok fronton, hosszú hónapokon keresztül állóháború kialakulását eredményezte. Az első világháborúban kerültek először bevetésre a harckocsik, a repülőgépek, a harci gázok, a géppuskák, a kézigránát és lehetne még hosszan sorolni a fegyverek sorát, amelyek semmi másra nem voltak alkalmasak, csak tömegek elpusztítására.

Az első világháborút lezáró békediktátum magával hozta a második világháborút, hogy még többen veszítsék életüket. Az első világháború áldozatainak számát 15-20 millió közöttire becsülik, a második világháborúban 45-50 millió ember vesztette életét, de pontos számokat még ma sem tudunk. Sokan nem tértek haza a harctérről, eltűntnek nyilvánították őket. Magyarország esetében a tudatlanságot táplálja az is, hogy 1950-ben az akkor még meglévő dokumentumokat megsemmisítették. Pár évvel ezelőtt indult egy feltáró munka a bécsi katonai levéltárban, amely talán pontosabb adatokat tud majd szolgáltatni – mondta városunk vezetője.

A hősöket kivételes tehetségű, adottságú embereknek nevezte – ahogy olvasmányainkból is ismerjük őket –, akik rendkívüli cselekedeteik által kiemelkednek a többiek közül. "A háborúk áldozatai, akikről a mai napon is megemlékezünk, haláluk által váltak hősökké, a legfontosabbat, az életüket adták. Nem önkéntesen, hanem parancsra. A harcmezőn egy kérdést tehet fel magának a katona: Ölni vagy halni? Nem lehet rá jó választ adni. Akik hazajöttek a frontról, nagyon nehezen nyíltak meg, az emlékképek pedig örökre ott maradtak bennük, álmaikban felriadtak, amikor újra hallották a fegyverek dörgését, látták társaik vagy ellenségeik haláltusáját, a kiterítve fekvő holtakat. Ezek olyan képek voltak, melyeket soha nem tudtak kitörölni az emlékezetükből, sokan nem is beszéltek az eseményekről, magukkal vitték a sírba.”

A kommunizmus évtizedei alatt nem nagyon tartották meg a Hősök napját, a rendszerváltás pillanata kellett ahhoz, hogy ismét lehessen közösen emlékezni. Akkoriban a Zirci Városvédő és Szépítő Egyesület volt az, amely e tekintetben élen járt, az ő kezdeményezésük is kellett ahhoz, hogy 1992-ben több évtized után jelentősebb felújítás történjen az emlékművön, ekkor helyezték rá a második világháború áldozatainak neveit. Az első világháborúból 66 név szerepel az emlékművön, a második világháborúból 38. Az elmúlt évek során a Zirci Országzászló Alapítvány vállalta magára a Zirci Egyházközséggel közösen a Hősök emléknapjának megtartását is.

Zirc Városi Önkormányzat az emlékmű felújításához pályázati úton nyert két és fél millió forintos támogatást.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány írta ki a pályázatot, a támogatói döntést pedig az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság hozta meg. Városunk vezetője ezúton is köszönetét fejezte ki a támogatásért. A szoboralkotás restaurátori munkáit Rákos Péter szobrászművész, restaurátor végezte el, a térkő burkolat és a kertészeti munkák pedig zirci vállalkozók nevéhez fűződnek, akik közül Hegedűs Kornél részt is vett az ünnepségen.

Az ünnepi műsorban szavalatával közreműködött Wittmann György. A felújított emlékművet Imrefi Mór plébános áldotta meg. Közös fohász járta át a hősök virágokkal körülültetett neveit, majd az emlékező szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

Kelemen Gábor