A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
A gyermekek veszélyeztetettségét kötelesség jelezni
A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének a
fontosságára hívta fel a figyelmet Dobosiné
Földi Katalin gyámügyi szakügyintéző a Zirci Önkormányzati Szolgáltató
Központ előadás-sorozatának harmadik, befejező állomásán.
Az
előadót és az érdeklődőket Koós Kata
intézményvezető köszöntötte, majd köszönetét fejezte ki munkatársának, Valler Szilviának, aki a három
előadásból álló rendezvénysorozat főszervezője volt. Mint azt elmondta, az első
alkalommal a pszichológia irányából próbálták megközelíteni a gyermekeket,
illetve a gyermekek és a pedagógusok közötti kapcsolatot, most pedig jogi
oldalról vizsgálják meg a kérdést, ami gyakorlati segítséget nyújthat a
pedagógusok munkájához.
Dobosiné
Földi Katalin bemutatkozásában elmondta, a Veszprém Megyei Kormányhivatal
Hatósági Főosztály Gyámügyi és Igazságügyi Osztályán dolgozik, ahol két
feladatot lát el: valamennyi gyermekjóléti alapellátás ellenőrzését és működésének az engedélyezését. Hangsúlyozta, a gyermekeket
ért bántalmazás felismerése az észlelő- és jelzőrendszer
egyik nagyon fontos feladata. A gyermekvédelmi törvény és a szociális törvény
egyaránt meghatározza az észlelő- és jelzőrendszer
fogalmát, a rendszerbe beletartoznak a köznevelési intézmények, egészségügyi és
szociális szolgáltatók, bíróság, rendőrség, alapítványok, egyéb szervezetek,
magánszemélyek. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Gyámhatóságának koordináló
szerepe van, mellyel a család- és gyermekjóléti központ tanácsadóinak segítenek
a munkájukban, egyeztető értekezletet hívnak össze, tájékozódnak a megye észlelő- és jelzőrendszerének a működéséről, és értékelik
is a rendszert.
A
veszélyeztetettség fokai bővültek, jogszabályba foglalták, hogy súlyos
veszélyeztető oknak minősül, ha a szülő megtagadja az egészségügyi
szolgáltatóval – orvossal, védőnővel – történő együttműködést. A
veszélyeztetettség a gyermekvédelem oldaláról definiálva olyan magatartás,
mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot jelent, amely a
gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti,
így például az elhanyagolás is bántalmazásnak minősül.
A
probléma észlelésekor el kell dönteni, hogy fennáll-e a veszélyeztetettség
gyanúja. A veszélyeztetettség fogalmába sok minden beletartozik, de az egyes
fokok között óriási különbségek vannak. Van arra lehetőség, hogy valaki a saját
hatáskörében, a saját szakmai eszközeivel kezelje a problémát. Ekkor azonban elmaradhatatlan az utánkövetés, amikor azt vizsgáljuk,
hogy fennáll-e továbbra is a probléma a megtett intézkedések ellenére. Ha nem
áll fenn, akkor nincs szükség további lépések
megtételére. Ha viszont az utánkövetés során azt lehet tapasztalni, hogy
a probléma továbbra is fennáll, akkor haladéktalanul a család- és gyermekjóléti
szolgálat felé kell fordulni jelzéssel.
Ha
a probléma észlelésekor arra a következtetésre jut az észlelő jelzőrendszeri
tag, hogy a veszélyeztetettség gyanúja fennáll, akkor meg kell vizsgálni, hogy
ez jelent-e életet vagy testi épséget veszélyeztető körülményt. Ha nem, akkor
megteszi a jelzését a család- és gyermekjóléti szolgálat felé, hogyha azonban
ez a probléma annyira súlyos, hogy életet vagy testi épséget veszélyeztet,
akkor haladéktalanul hatósági intézkedést kell kezdeményezni a rendőrség, a gyámhivatal
és a család- és gyermekjóléti szolgálat értesítésével, bevonásával – ismertette
a rendszer működését az előadó. Hozzátette, ezt a három fokot feltétlenül be
kell tartani a gyermek veszélyeztetettségének azonnali megszüntetése érdekében,
eleget téve a feladatoknak, jogszabályi kötelezettségeknek is.
Dobosiné Földi Katalin a jelzőrendszer működésének fontosságára, fokainak betartására hívta fel a figyelmet
Szó
esett arról is, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálat a hozzá beérkező
jelzéseket zártan kezeli, amelynek az a lényege, hogy a jelzéssel érintettek nem tudhatják meg, hogy ki volt az, aki a
jelzést tette, és az mit tartalmaz. A jelzés
zárt borítékba kerül, és csak az erről készült feljegyzés tekinthető meg az
iratanyagban.
Az
előadást követően Koós Kata intézményvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy ha
bárkiben bárminemű kérdés felmerül, forduljanak hozzájuk bizalommal. Ha olyan a
kérdés, amire a család- és gyermekjóléti szolgálat nem tud választ adni, akkor
a felettes szerveikhez vagy a társintézményeikhez fordulnak segítségért, hogy
megtalálják a megoldást a problémára.
Az előadássorozat lezárult, de a Zirci Önkormányzati
Szolgáltató Központ várja a felvetéseket, javaslatokat, hogy milyen téma köré
lehetne újabb előadást, előadásokat szervezni. „A mi munkánk attól hatékony, ha tudunk segíteni másnak abban, hogy ő
hatékonyan tudja ellátni a munkáját” – mondta az intézmény vezetője. Az
elmúlt hetekben hasznos gondolatok, tanácsok hangzottak el, párbeszéd nyílt,
amely folytatódhat a jövőben.
Kelemen Gábor