Gondoljunk rá, mert ha időben felismerjük, segíthetünk!

A Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ előadásokat szervezett az Alzheimer-világnaphoz kapcsolódóan a demenciáról, melynek nappali ellátása május elejétől elérhető az intézményben.

Az eseményen Nagyné Fáró Katalin, a házigazda intézmény vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Statisztikai adatokra hivatkozva elmondta,

mintegy kétszázezer ember szenved hazánkban a demencia betegségében, és ha a hozzátartozókat is figyelembe vesszük, akkor úgy hétszázezer embert érint.

Dr. Payrich Mária pszichiáter is azzal kezdte előadását, hogy egyre többen szenvednek ebben a betegségben, az ellátással kapcsolatban pedig az egész család érintetté válik. Az időskori leépüléseknek mintegy kétharmada Alzheimer-típusú memóriavesztésekkel járó betegség. Túlnyomórészt nyolcvan éves kor körül jelennek meg az első tünetek,

a jelenségek azonban már korábban elindulhatnak, csak nem észrevehetők. Az érdeklődés és a társas kapcsolatok beszűkülése, az aktivitás csökkenése is lehet már egy erre utaló jel.

Veszélyforrást jelenthet a dohányzás, elhízás, az inger- és mozgásszegény életmód, az egyedüllét – sorolta, majd a védőfaktorokra is kitért: ajánlotta például a táncot, a kerti munkát, a zenés, társas összejöveteleken történő részvételt, hiszen ezek komplex élményt jelentenek a résztvevőknek.

A memóriavesztés mellett egyéb jelenségek is kísérik a demenciát, kihat a szellemi működésre, a beszédre, szervezőkészségre, a viselkedésre. Kedvetlenséget válthat ki az érintettekből, a folyamat előrehaladtával pedig zavartságot okozhat, gyakran előfordul, hogy eltévednek és hallucinálnak is a demens betegek. Másokkal szembeni nagyfokú bizalmatlanság is kialakulhat bennük, a másik véglet viszont az – ami az áldozattá váláshoz is vezethet a csalókkal szemben – amikor kritikátlanul bíznak mindenkiben.

Az előadásból arra is fény derült, hogy a betegség nem öröklődhet, de amely családban előfordult a felmenőknél, ott nagyobb a valószínűsége.

Ha időben felfedezzük a kezdeti jelenségeket, és még nem jutott el abba a fázisába a demencia, hogy térben és időben teljesen tájékozatlanná váljon a beteg, akkor gyógyszerekkel orvosolható a memóriaműködések lassabb csökkenése. Ezáltal segíthetünk azon, hogy minél jobb életminőségben teljenek a következő évek, és hogy az önellátás megfelelő mértékben megmaradjon.

A doktornő fontosnak tartja, hogy az érintettek közösségi ellátásban is részt tudjanak venni, a közös programok, így például a társasjáték, a kézműves foglalkozás, a séta, a régi emlékek felelevenítése egyaránt jótékony hatást jelenthetnek, és már önmagában a megértés, a lelki támogatás is nagy segítség a demenciában szenvedő betegek számára.

Van megoldás és segítség Zircen

– a május 2-án a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ keretei között beinduló demens nappali ellátást Hummel Beáta szakmai egység vezető mutatta be. Eddigi tapasztalatai szerint úgy látja, segítséget jelent ez a betegek számára és családjuk is felszabadul kicsit erre az időre.

Ami orvosi szemmel elhangzott tanácsként, azt a szociális intézmény szinte egytől egyik alkalmazza a gyakorlatban. Az ellátottakkal együtt megreggeliznek, beszélgetnek, megnézik a tévéhíradót, meg is vitatják a nagyvilágban zajló eseményeket, a videómegosztó segítségével távoli tájakra is elutaznak.

Az Idősek Klubja közösségi helyiségének polcán különböző társasjátékok tornyosulnak, az asztalon elterülő, vasalható gyöngyöket az ellátottak készítették, akik szalvétákat is nagyon szeretnek hajtogatni. Ülőtornát végeznek, ha szép idő van, sétálnak a kertben. Közösen énekelnek, régi slágereket hallgatnak, megünneplik a születésnapokat, névnapokat.

Az ellátás szakmai egység vezetője hangsúlyozta,

ha valaki egyedül érzi magát, magányos, szívesen látják a közösségükben, biztosított arról, hogy az itt eltöltött minőségi idővel oldani tudják a szorongást.

Felhívta a figyelmet, hogy Horgoló Klub is működik az intézményben, ehhez is nyitott a csatlakozás lehetősége.

Csaba Lilla költő, író a szépirodalommal szeretne segíteni a demenciában szenvedő betegeknek,

örömét fejezte ki és megköszönte, hogy gondoltak rá a szervezők ezen az eseményen. Magával hozta azt a könyvét, amely erről a betegségről szól, és családi érintettség által nyert rá ihletet: nagypapájának egyik testvérét érte el a kór.

Azonban először saját betegségéről vallott őszintén, sclerosis multiplexet diagnosztizáltak nála tizenkét évvel ezelőtt. Váratlanul, egyik napról a másikra köszöntött be életébe az „új ismeretlen”, hiszen akkor azt sem tudta, hogy „eszik-e, vagy isszák”, azonban manapság már sajnos egyre többeket érint.

Kettős látása volt, képtelen volt az írásra, a mozgása koordinálására – sorolta a tüneteket, azonban azt is hozzátette, hogy szerencsére időben felfedezték a betegséget, és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően már akkor léteztek olyan terápiák, amelyekkel hatékonyan be tudtak avatkozni.

A belső akaraterejének, a jókedélyének is tulajdonítja, hogy el tudott indulni a gyógyulás útján, és az alkotás, a már gyerekkorban kezdődő versírás is kapaszkodót jelentett számára ebben a nehéz időszakban.

Nemcsak a saját betegségét írta ki magából Lilla, hanem nagyapja testvérének leépülésekor is az irodalomhoz fordult.

A Budapesten sebészként dolgozó dr. Földvári Gyulára nagyon felnézett, így hát tragikusan élte meg, amikor a nyolcvanas életéveiben elérte őt a demencia betegsége. A könyvet, amely ezt a folyamatot kíséri nyomon és dolgozza fel a szépirodalom nyelvén, el is hozta erre az alkalomra, sőt a közönség örömére fel is olvasott kettőt a költemények közül.