Fénnyé nevelni fel a tenyerünkben szuszogó lángot

Az ötödik könyve jelent meg a közelmúltban Kerner Mariann költőnőnek, akinek erős kötődése van városunkhoz, hiszen az óvodát és az általános iskolát is itt járta. Soha nem felejti el, honnan indult, az új kötetéről és a költészetéről szóló gondolatok mellett még üzent is haza a szépirodalom nyelvén.

Már több mint tíz éve annak, hogy bemutatkozott a verseivel Zircen, a Múzeumok Éjszakáján. Utoljára 2021-ben találkozhattak vele olvasóink „Megszépítő kékség” című könyve kapcsán, amely a nevelőotthonban élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek terápiás programjait támogatja.

Kerner Mariann úgy véli, hogy

az új könyve is szolgál terápiás célokat, hiszen nagyon sok év tanítását, tapasztalását foglalja magában. A családról, a kutyákról, az ünnepekről szólnak a legfrissebb szépirodalmi alkotások – közöttük szabad versek, esszék, „szösszenetek” – melyeket „Csillagösvényen” címmel vehetnek kezükbe az olvasók, és általa a speciális nevelési igényű óvodások komplex terápiája valósul meg.

Azt mondja, a legutóbbi könyvéhez lelkileg, s hitben kellett sokat érnie. Anélkül, hogy magát a művet gépelte volna, több mint két esztendőt ölelt fel ez a munka. Ugyanakkor jellemző Mariannra, hogy mindegyik kötetének részét képezik korai versei, nem volt ez másként a mostanival sem. Továbbra is amolyan ad hoc módon alkot, cetlikre jegyzetel, így születnek meg aztán a könyv lapjaira szánt sorok.

A költőnő már nem a Bakonyban él, de nem szakadt el Zirctől és környékétől, több verséből is visszaköszön a szülőföld szeretete.

Példának okáért, a teljesség igénye nélkül ilyen a „Helyek a szívemben”, az „Itt voltam kisgyerek”, a „Diófák”, vagy „Az élet kertje” című költemények.

Büszke arra, hogy a régi olvasói, akik már a kezdettől fogva mellette vannak, a mai napig vele maradtak, ők alkotják a törzsközönséget.

Nagy részükkel mélységi, lelki kapcsolatot is ápol. S mellettük mindig jönnek is, mennek is, de úgy látja, ez így természetes. Mint azt hangsúlyozza, ő írni fog, mert ezt a hivatást választotta a lelke, s akit megszólítanak a versek, mindig is ők lesznek az olvasói.

Kerner Mariann annak idején a legnagyobb közösségi oldalon robbant be a köztudatba verseivel, „A ma még tiéd” című költeménye manapság már több mint kétszázezer megosztásnál jár. Elárulja, hogy a virtuális térben történő alkotás továbbra is jelen van az életében, néhány lelkes olvasójának köszönhetően blogok is indultak.

Van olyan verse, amely dallá érett, többet megzenésítettek, az egyik pedig hivatalosan a kulturális örökség részét képezi.

Nem számít ilyen kirívó sikerre, amikor megírja őket, aztán persze meghatódva figyeli, hogy egy-egy alkotása milyen utat jár be.

Elmondható, hogy már ő is befutott egy kisebb pályaívet, hiszen öt könyvet tud felmutatni. Úgy érzi, hogy alkotói munkássága alapvetően nem változott az idők során, a publikálásra indított tartalom viszont igen, a felelősség mentén. Bár volt már könyvbemutatója, ezek az események sohasem vonzották, sőt – őszintén megvallja – kerülte is őket.

Emlékszik, amikor Zircről érkezett a hívó szó, akkor is óriási drukk dolgozott benne, de becsületből vállalta a szereplést, és most sem tenne másként.

A költőnőnek egyik könyve sem került kereskedelmi forgalomba, ennek ellenére az első három kötetéből elfogyott az összes példány, és a negyedikből, az „Ébredés” címűből – mely életének egy betegséggel terhes, nehéz másfél éves időszakát örökítette meg és sorstársainak is kapaszkodót jelentett – is legfeljebb tíz példány áll rendelkezésre. A frissen megjelent „Csillagösvényen” beszerezhető a műveit gondozó Kutyákkal a Gyermekekért Terápiás Kutyás Fejlesztő, Oktatási és Művészeti Alapítványnál, továbbá a szerzőnél is elérhető az érdeklődők számára.

Kerner Mariann végül nagyon szép gesztusként, az alábbi sorokkal a szépirodalom nyelvén köszöni meg a beszélgetést, az írások lelki hátterét, a Zircen töltött óvodás, általános iskolai éveket, s a kötődést, hiszen soha nem felejti el, hogy hova tartozik.

Nevelés

Az élet éjszakáin csukott szemmel látni,

A gondnak, búnak szabad utat adni.

A mikrokozmoszt ékezetként festeni egésszé,

Tenyerünkben szuszogó lángot felnevelni fénnyé.