A bakony fővárosa

Felelősek vagyunk a magyarság megmaradásáért


– Történelmünk egyik legfontosabb tanulsága és a tanulságokon alapuló célkitűzése a megmaradás. Ez legyen a legfőbb irányelv és igazodási pont a gondolkodásunkban, tetteinkben, hiszen minden magyar felelős minden magyarért.


Dr. Árpásy Tamás hangsúlyozta ezt beszédében, a trianoni diktátum aláírásának 102. évfordulója alkalmából rendezett emlékező ünnepségen, az Országzászló Emlékműnél.


Elmondta, a külhoni magyarok állampolgársága 2010 óta már, a szó jó értelmében nem kérdés. Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy országunk felelősséget érez a határokon túl élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A június 4-én rendszeresen megtartott nemzeti összetartozás napjáról rendelkező törvény deklarálja többek között, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.


Kiemelte, hogy

működnek a határon átnyúló emberi, kulturális, gazdasági, politikai kapcsolatok, ugyanakkor hozzátette, hogy túl sok örömre most sincs okunk,

Raffay Ernő történész becslése szerint, ha nem lett volna Trianon, Magyarországnak napjainkban úgy 36-40 millió, mintegy hetvenöt százalékban etnikailag is magyar lakosa lenne. Ehhez képest – idézte a történészt – „ma tíz országban vagyunk szétszakadva, néha mind a tízben üldözik a magyarokat, néha csak kilencben, néha csak nyolcban, de mindig üldözik valahol”.

Dr. Árpásy Tamás emlékezőbeszéde a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján


Az ünnepség szónoka felhívta a figyelmet, hogy a külhoni magyarság lélekszáma változatlanul és aggasztóan fogy, ehhez képest közgondolkodásunkat sajnos máig meghatározó módon van jelen sok honfitársunkban a tespedt, köldöknéző önlebecsülés, a nemzeti értékeink iránti közömbösség, sőt gyűlölet. Saját országunkban is felütötte fejét az etnikai alapú szeparatizmus.

Feltette, s meg is válaszolta a kérdést, hogy felelős magyarként és gondolkodó emberként mit tehetünk, s mit kellene tennünk?

Legfőképpen ne csüggedjünk – szólított fel –, tanuljunk nemzeti élni akarást a zsidóságtól, akik kétezer év szétszóratás után ellenséges, sőt háborús környezetben újjá tudták teremteni nyelvüket és államukat. Emellett le kell számolnunk végre a belénk ivódott öncenzúrával, az ezzel összefüggő tabutémákkal.


„A megmaradás a mi csodálatosan gazdag, félelmetes kifejezőerővel bíró magyar nyelvünk és ehhez kapcsolódó egyedi, értékes szellemi és tárgyi kulturális örökségünk megmaradását jelenti” – mondta dr. Árpásy Tamás, majd hozzátette, a magyarság megmaradásának esélyei a magyar állam szervezeti kereteiben a biztosítottak legjobban, ugyanakkor a felelősség nemcsak az államé: amit jelen helyzetünkben és jelenlegi lehetőségeink alapján megtehetünk, azt tegyük is meg. Személyes kapcsolataink magánemberként történő ápolásával, intézmények, egyházak képviseletében, vállalkozóként vagy településvezetőként.

Soha se feledjük: minden magyar felelős minden magyarért

– zárta gondolatait a szónok.

A dr. Kőváry-házaspár az elcsatolt városok neveit sorolja, mögöttük Egervölgyi Dezső


Harangzúgás kíséretében az ünnepséget szervező Zirci Országzászló Alapítvány részéről dr. Kőváry György és dr. Kőváry Györgyné felsorolta az elcsatolt városok neveit, majd Egervölgyi Dezső köszöntötte az egybegyűlteket, s vezette a műsort.


Ujvári Ivett és Ujvári László Lehel Trianonra emlékező zenés-irodalmi műsorral örvendeztette meg a közönséget,

színvonalas előadásukban összegyűlt minden érzelem az elcsatolt területek kapcsán.

Zirc Városi Önkormányzat részéről Ottó Péter polgármester és Hellebrandt Ferenc alpolgármester koszorúzott

Az önkormányzatok, egyházak, civil és politikai szervezetek elhelyezték koszorúikat az emlékműnél, majd Bérczi L. Bernát apát és Vecsey Katalin református lelkész mondott áldást a hazára, a nemzetre, az elhelyezett koszorúkra, végül egy közös imádság is elhangzott.


Az emlékező közösség a Székely Himnuszt és a Szózatot is elénekelte az ünnepség végén.


Kelemen Gábor