Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz


– Európa eljutott arra a pontra, hogy vagy megmarad, vagy elpusztul. Más szavakkal – az Európai Unió alapítóatyáinak mondata szerint – „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.


Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse mondta ezt a gróf Széchenyi István halálának 159. évfordulója alkalmából rendezett emlékező ünnepségen, a Március 15. téren.

„Mi is ezen fenntartásokkal kezeljük mindazt, amit elénk tárnak, és sokszor elborzadunk, hová jutott Európa a 21. század első két évtizedében. Meghasonlott önmagával, szembemegy a teremtéssel, a természettel, az evolúcióval, mintha felszámolni akarná az életet, a kultúrát”.

Ezután feltette a kérdést, s meg is válaszolta azt: Mi az, amit gyermekeinknek, unokáinknak át tudunk adni örökségül? Először is az, amit Kölcsey Ferenc hagyott unokaöccsére és ránk örökül: „A haza minden előtt”. Majd elfogadva Széchenyi István gondolatát, amely így hangzik: két személy között tagadhatatlan, az idősebbnek van vagy lehet több tapasztalata. Generációkban éppen megfordítva áll az eset, a közelebbinek, így az ifjabb generációnak van vagy lehet több tapasztalata. „Igazat adva Széchenyinek, mi csak hitet és erkölcsi tudást tudunk hagyományozni, és ez elég, mert emellett a régi nagyok erkölcsi tudását is magunkba fogadhatjuk, ránk hagyományozott írásaikkal”.


Egervölgyi Dezső az európai sorskérdéseket is feszegette gróf Széchenyi István szobránál


Beszélt arról is, hogy minden kornak megvoltak a lelki-szellemi vezetői, akik átsegítették a nemzetet a válságos időkön. Ők voltak azok, akik évszázadokon át megtalálták egymás kezét, a folytonosságot, mert a gondviselés mindig elküldte védő, segítő angyalát, aki aztán együtt halt meg a küldöttel. Zrínyi Miklóst idézte: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók”, majd Széchenyi István gondolatait hívta segítségül: „Merjünk nagyok lenni”, s Teleki Pál szavait is tolmácsolta: „Merjünk magyarok lenni”.


– Ha visszatekintünk a 2015-ös év eseményeire, az azóta eltelt időre és a Nyugat-Európában történtekre, joggal hihetjük, talán beteljesülnek a Himnusz sorai, és ha nem is víg esztendők következnek, de esélyünk van a nyugodtabb, dolgos, szorgalmas évek eljövetelére, amikor nem egy gyarmat lakóiként élhetjük meg jövőnket

– szögezte le Egervölgyi Dezső.


Az ünnepség szónoka nagyböjt további halottairól is megemlékezett. Gróf Széchenyi Istvánhoz hasonlóan április 8-án hunyt el 1738-ban II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem, 1846-ban Vásárhelyi Pál, Széchenyi közvetlen munkatársa, a vízügyi rendezés kiemelkedő alakja. 1927. április 2-án Prohászka Ottokár püspököt szólította magához az Úr, és 1941. április 3-án végezte be életét Teleki Pál miniszterelnök. Hozzáfűzte: övék minden tiszteletünk, de a gyász helyett most mégis az életre kell koncentrálnunk, megőrizve azt a szellemiséget, amit gyújtottak számunkra. „A nagy magyar gondolkodókból merítsünk erőt!”


A Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportja által közösen szervezett ünnepség koszorúzással zárult, majd az emlékezők az arborétumba sétáltak, ahol a Zirci Országzászló Alapítvány által jeles történelmi személyiségek tiszteletére ültetett, egyre növekvő és erősödő emlékfákat járták végig, nemzeti színű szalagot kötve az új hajtásokra.


Ottó Péter polgármester és Lingl Zoltán önkormányzati képviselő főhajtása


Képgaléria - Arborétumi emlékséta


Kelemen Gábor