Erőt meríthetünk az áldozatukból


– Ma is nemzeti megmaradásunk a tét, jelenkori küzdelmeinkhez is erőt meríthetünk az aradi tizenhárom áldozatából. Napjainkban is egyfajta szabadságharc zajlik, amelynek csataterén a magyar nemzetért, a magyar közösségért meg kell harcolnunk.


Viziné dr. Horváth Judit, Zirc város jegyzője mondta ezeket a gondolatokat a tizenhárom aradi vértanúra emlékező ünnepségen, a Városházán. – A történelmi múltunk adott, amelybe, mint egy gyökérbe kapaszkodni lehet, hogy amikor a szabadságot veszélyben érezzük, azt ne tűrjük szó nélkül. Magyarként megmaradni csak összefogással, elkötelezettséggel és nem utolsósorban erős hittel lehet, a szabadságunkért pedig minden nap tennünk kell – tette hozzá.


A szónok tolmácsolta Faludy György költő szavait is a hallgatóság felé, beszélt a forradalmat és szabadságharcot követő kegyetlen megtorlásról, a vértanúk halálának tragikus körülményeiről, rámutatva, hogy a kivégzéseket a bécsi felkelés évfordulójára, október hatodikára időzítették, és húsz éve immár, hogy ez a nap a magyar nemzet gyásznapja.

Viziné dr. Horváth Judit jegyző emlékező beszéde az Aradi Vértanúk Emléknapján

Hangsúlyozta, hogy

nekünk létfontosságú az emlékezet, mivel ez jelenünket és nemzeti identitástudatunk révén jövőnket határozhatja meg.

Meglátása szerint az emlékezéseknek is különböző fokozatai vannak. A legkényelmesebb és legegyszerűbb forma a megemlékezés, ahol a szónoki beszédet végighallgatjuk, néha közben egyszer-egyszer könnybe lábad a szemünk, majd elhelyezzük az emlékezés virágait. A következő – magasabb fokozatban – felfedezzük a hősök tetteit, tanulmányozzuk életük eseményeit, megismerjük haláluk körülményeit. Az emlékezés legmélyebb foka pedig, amikor azt kutatjuk, miért tették azt, amit tettek. Miért áldozták fel az életüket, és megpróbáljuk megérteni, számukra mit jelentett a hazaszeretet. Elgondolkodunk, vajon mi hogyan cselekednénk hasonló helyzetben.


Viziné dr. Horváth Judit az aradi vértanúkkal kapcsolatban kiemelte, egyikük sem vágyott a halálra, búcsúleveleiket olvasva abból az élni akarás hallatszódik ki. Mégis, a szabadság iránti vágyuk okán szembe mertek fordulni a zsarnok hatalommal. Nem dugták homokba a fejüket, hanem félelmüket hátrahagyva vették kezükbe az ország sorsát. Felelősséget vállaltak egymásért és a nemzetért. A magyar nemzet a szabadságharc ideje alatt megérezte az összetartozást, és az aradi vértanúk, miközben német, örmény, osztrák, szerb és horvát gyökerekkel is bírtak, életüket áldozták a magyar nemzet függetlenségéért. A halálos ítélet bosszúvágytól vezérelt végrehajtói talán nem is voltak tudatában annak, hogy bár az embert meg lehet alázni, ki lehet végezni, el lehet hallgattatni, de van valami, ami egy nép életében örökké munkálkodik, aminek a lángja soha ki nem alszik, ez pedig a szabadságszeretet.


„Október hatodika olyan hősök tisztelete, akik megértették 1848-49 feladatát, és vállalták azt. Az aradi vértanúk nem éltek hiába és nem haltak meg hiába. Emlékük nem megfélemlít, hanem bátorít bennünket. Hazaszeretetük, küzdelmük, áldozatvállalásuk folyamatosan élnek őseinkben és bennünk. Igyekeznünk kell méltónak lenni hozzájuk”

– zárta gondolatait Zirc város jegyzője.


Zirc Városi Önkormányzat, a Zirci Országzászló Alapítvány és a szervező Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB emlékező ünnepségét Csaba Lilla konferálta, versmondással közreműködött a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola két diákja, Börcsök Nikoletta és Németh Nikoletta.


Az aradi vértanúk emlékét Kiss Gábor Péter ciszterci atya, Vecsey Katalin református lelkész és Pápicsné Jakab Johanna Júlia evangélikus lelkész áldotta meg.

A megemlékezés zárásaként az önkormányzat, az egyházak és a civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat az aradi vértanúk emlékművénél és mécsest is gyújtottak.



Kelemen Gábor