Emlékkiállítás Zirc újraalapításának 300. évfordulójára


Zirc városa 2018-ban ünnepli második megalapításának 300. évfordulóját.


A török hódoltság után a sziléziai Heinrichau ciszterci apátsága megszerezte Zirc birtokjogát, és azonnal tervbe vette az apátság melletti falu újraépítését. Ám az első telepesek munkája elveszett, mivel Rákóczi kuruc csapatai megtámadták Zircet és a már megépült 13 házat a kápolnával és a két malommal együtt a martalócok felégették. A falu telepítését új alapokra kellett helyezni. A szorgos munkának köszönhetően 1718-ban már majdnem 30 házzal rendelkeztek a középkori apátság környékén – erről árulkodik az a szerződés, amelyet a szerzetesek kötöttek az első telepesekkel 1718. május 2-án. A szerzetesek földesúrként szerepeltek ebben az egyezségben, és a jobbágyoknak négy évig adómentességet biztosítottak. Ebben az időben a helyben lakó magyar és szlovák lakosokat, akik többnyire protestánsok voltak, felváltotta a szerzetesekkel egy időben érkező német lakosság. Zirc újbóli betelepítése abból a szempontból is kézenfekvő volt, hogy a vidék nem néptelenedett el teljesen, és az apátság környezetét nem a sűrű bakonyi erdőkből kellett újra alkalmassá tenni a földművelésre. A folytonos helyben lakás nyomaira bukkanhatunk a legújabb régészeti kutatások alapján is. Az újkori Zirc egyik legelső épületének, a Dubniczay-háznak, amely napjainkban a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház székhelye, a falkutatásai is azt bizonyítják, hogy a barokk korban folyamatosan használt cselédszárny konyhája alatt középkori emlékek figyelhetőek meg.


A Zirc Városi Önkormányzat, a Zirci Ciszterci Apátság és a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház együttműködésében készülő kiállítás a települést alapító elődöknek kíván emléket állítani.