A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Emlékezni, tanítani, emlékeztetni


Az auschwitzi haláltáborba 1944 júniusa és decembere között Zircről elhurcolt huszonhárom zsidó polgártársunkra emlékeztünk a holokauszt 75. évfordulóján. Az emlékülésre a Városházán, a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület szervezésében került sor.


Az emlékezőket a szervező egyesület részéről Németh István köszöntötte, majd bevezetésként a Schindler listája című filmből láthattunk egy rövid részletet.


„Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek” – Radnóti Miklós „Töredék” című versének részletével kezdte beszédét Vörös Kálmán önkormányzati képviselő, bizottsági elnök.


Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét idézve elmondta, „történelmünk legsötétebb korszakai akkor következtek be, amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, alapértékeiről, Istenbe vetett hitéről, s úgy gondolta, önös önző érdekei alapján maga veheti át a világ irányítását”.


A szónok felidézte a történelmi hátteret, mint mondta, az akkori állam jogszabályokkal szorította ki polgárai egy részét a gazdasági, politikai életből, a javaiktól megfosztva állati körülmények közé zárta, majd átadta a német megszálló hatalomnak, amely a határainkon túli megsemmisítő táborokba szállította őket. Hozzátette,

ez az állami eszközökkel végrehajtott tömeges kirekesztés egyedülálló a magyar nemzet történelmében, és váratlan is volt az átélőknek, hiszen a magyar történelem elsősorban a befogadás, az etnikai, vallási sokszínűség ezeréves történelme.

Vörös Kálmán önkormányzati képviselő emlékezőbeszéde a zirci zsidó holokauszt 75. évfordulóján


Felhívta a figyelmet, hogy

az áldozatok mellett azokra is emlékezni kell, akik emberek maradtak az embertelenségben, segítették, mentették az üldözötteket, mindannyiunk példaképeivé válva.

„Sorsuk azt bizonyítja, hogy ha az emberiség megtartja értékeit és cselekedeteikkel a szeretet vezérli, képesek vagyunk csodákat végrehajtani a legszörnyűbb időkben is. Meg kell ismertetnünk a következő nemzedékkel a példaértékű hősök tetteit, mert csak így biztosíthatjuk, hogy az emberiség ne térjen le az igaz útról, ne vegyék át újra az irányítást az istentelen és embertelen eszmék, és ne ismétlődjenek meg a huszadik század nagy tragédiái. Ami 1944-ben Magyarországon megtörtént, az a tagadása mindannak, amire Európa és hazánk épült, és amire büszkék lehetünk. És igen, újra büszkék lehetünk arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók. A holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának a következménye, ugyanis a zsidó és keresztény erkölcsi tanítás az emberi életet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációjában is”.


Ottó Péter polgármester és Wenczel Zsuzsanna, a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület elnökének főhajtása a zirci zsidó temetőben, miután elhelyezték az emlékezés kövét a holokauszt zirci áldozatainak a tiszteletére


Az önkormányzati képviselő beszélt arról is, hogy a magyar közvélemény évtizedekig kizárólag zsidóügyként kezelte a holokausztot, majd a kilencvenes évektől fokozatosan közügy lett. 2001. április 16-tól minden évben megemlékezünk a holokauszt magyar áldozatairól, amely az 1944-es kárpátaljai deportálások kezdetének idejéhez kötődik. Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét. 2014-ben emlékévet szerveztek a magyar holokauszt emlékére és a polgári kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen. Az emlékévben Zircen is sor került egy megemlékezésre a zsidó temetőben, amely példás összefogással újult meg és végre méltó helyen nyughatnak az ott eltemetettek. „Áldott leszel a városban és áldott leszel a mezőn” – idézte Vörös Kálmán akkor és most is Mózes ötödik könyvét, majd hozzáfűzte:

„Szüleink és nagyszüleink is jó szívvel emlékeztek annak idején a köztünk élő zsidó polgárokra, tiszteletben és szeretetben éltek együtt, és ha kellett, segítették egymást. Most mi is emlékezzünk a valaha köztünk élőkre és tanuljunk a történelemből.”


Az emlékező gondolatokat követően Répás József zirci lakos, a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület tagja tartott vetítőképes előadást, amely mélyrehatóan ismertette a tragédia történelmi hátterét és részletesen kitért a helytörténeti vonatkozásokra is. Kutatásai nyomán megismerhettük az érintett zirci zsidó családok történetét, hol laktak, mivel foglalkoztak.


Az előadás teljes szöveges és bővített képi anyaga elérhető Zirc város honlapján, erre a linkre kattintva.



Répás József történelmi előadásában eddig kevésbé ismert helytörténeti vonatkozások is napvilágot láttak


A műsort szavalatok tették még bensőségesebbé Wenczel Zsuzsanna és Ujvári Ivett előadásában. Stenger Katalin a huszonhárom zirci áldozat nevét, életkorát olvasta fel.


A 23 zirci áldozat és még egy család, amely az akkor közigazgatásilag még nem Zirchez tartozó Kardosréten élt

(Kép forrása: Répás József)


Zárásként egy újabb részletet láthattunk a Schindler listája című filmből, melyben a megmenekült zsidók és leszármazottaik elhelyezik az emlékezés köveit megmentőjük síremlékén. Az emlékezés a zirci izraelita temetőben folytatódott, ahol a polgárok csendesen, a sírkertet átjáró halk zeneszó kíséretében elhelyezték köveiket az áldozatok emlékére.



Kelemen Gábor