Elbűvölő mesegyűjtemény a városi könyvtárban

„Mesék bűvöletében” címmel nyílt kiállítás Téglás Miklós mesekönyv-gyűjteményéből a Békefi Antal Városi Könyvtárban, az Országos Könyvtári Napok keretében.

A közönséget és a gyűjtemény gazdáját Bieberné Réz Ágnes, a házigazda Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB igazgatója köszöntötte. Mint azt elmondta, Téglás Miklós a herendi könyvtár igazgatója volt tizenkét éven keresztül, és hangsúlyozta, hivatása nem csak a munkájában merült ki, hiszen irodalomszerető és könyvgyűjtő emberről van szó.

A megnyitón az „Együtt a Könyvtárért” Alapítvány elnöke, Kasper Ágota és Benczikné Tóth Magdolna könyvtáros kérdezte a nem mindennapi gyűjteménnyel rendelkező vendéget, és a közönség soraiból is bárki feltehette kérdését, kötetlen társalgásra került sor a könyvtárban.

Asztalokat terítenek be, polcokat lepnek el a mesekönyvek, leporellók is kiállításra kerültek

Téglás Miklós közel ötven éven keresztül dolgozott a közművelődésben, volt tanár is. Elmondta, 1963-ban egy általános iskolai tanévzárón kapott jutalomkönyvvel, Fekete Gyula Kincskereső Pipitér című ifjúsági regényével kezdte meg a tudatos könyvgyűjtést, amit leendő könyvtárának első darabjaként rögtön nyilvántartásba is vett, nem kis derültséget váltva ki a közvetlen környezetében. A Nyírségből Budapestre nősült, ahol nagy távlatok nyíltak meg a gyűjtőszenvedélyének, feltérképezte az antikváriumokat, rendszeres látogatója volt az aukcióknak, figyelte a katalógusokat, személyes kapcsolatot alakított ki a nevesebb kiadókkal.

Megtudtuk, nemcsak meséket, hanem koncentráltan vallási, művészeti, irodalmi, történelmi témájú könyveket és versesköteteket is gyűjt. Emlékszik, első kiállítását még „Szép magyar könyv” címmel rendezte meg, majd ahogy nőtt az állomány és fokozódott a szakosodás, a kamarakiállítások már különböző kategóriák szerint rendszerezve várták az érdeklődőket. Soha nem számolta meg, hány darabból áll a gyűjteménye, mindig is azt tartotta szem előtt, hogy számára valamilyen szempontból fontos kötetek kerüljenek bele a Téglás Tékába.

Meglátása szerint a legszebb mesék a legvadabb diktatúrák talaján szökkentek szárba, elég csak az ötvenes évekre, az elnyomás éveire gondolni.

A közelmúltban elhunyt Méhes György írót említette példaként, aki akkor megcsömörlött a politikától, és visszavonult a mesék világába, mert ebben a formában tudta elmondani azt, amire másként nem lett volna lehetősége. Hozzátette azt is, hogy gyerekkori mesés élménye is fűződik az erdélyi íróhoz, akivel aztán sok évtizeddel később sikerült dedikáltatni köteteit.

A mesekönyvekben fellelhető illusztrációkkal kapcsolatban megjegyezte, ő azt szereti, ha nem uralják, hanem szolgálják a mesét, kiteljesítik a gyermek gondolat- és képzeletvilágát. Vannak persze olyan mesekönyvek is, amelyek egyáltalán nincsenek illusztrálva, mégis olyan gyönyörű mesék találhatók benne, hogy felveszik a versenyt bármilyen más kiadvánnyal.

Téglás Miklós veszi le a polcról és mutatja a gyűjtemény egyik ékes darabját, egy szépen illusztrált mesekönyvet

Téglás Miklós érdeklődésünkre elmondta,

a mesekönyvek közül a legrégibb Arany László magyar népmesegyűjteménye, melyet 1904-ben adtak ki, de a kiállított művek közül kuriózumként tartja számon Herczeg Ferenc 1930-as években megjelent meséskötetét is.

A mesekönyv-gyűjtemény különböző tematika szerint rendszerezve várja az érdeklődőket, az egyedi kiállítás 2021. október 31-ig tekinthető meg a városi könyvtár nyitvatartási idejében.

Kelemen Gábor