A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Egy pedagógus, aki örök nyomot hagyott maga után
A napokban ünnepeltük Békefi Antal születésének 98. évfordulóját. Ebből az alkalomból szervezett megemlékezést névadója tiszteletére a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB.
A Rákóczi téri Diákfórumon
egybegyűlteket a szervező intézmény részéről Csaba Lilla köszöntötte.
„Tudás nélkül nem lehet, szív nélkül nem szabad”
– Békefi Antal gondolatait idézte köszöntőjében Ottó
Péter polgármester. Külön köszöntötte ifj. Wolf Ferencet, Békefi
Antal szülőfaluja, Bakonyoszlop elöljáróját. Mint mondta, az ő jelenléte is mutatja,
hogy milyen éberen és aktívan őrzik az egykori kántortanító emlékét, aki
édesapja és nagyapja példája nyomán választotta ezt a hivatást.
Nagyon korán a vállára kellett vennie a családfenntartói szerepet, hiszen tízéves volt, amikor édesanyja elhunyt, majd tizenhét esztendősen édesapját is elvesztette. Ennek ellenére tudta folytatni tanulmányait a zeneakadémián, zenepedagógusi és karvezetői végzettséget szerzett.
Egészen 1950-ig a szülőfalujában tevékenykedett, ekkor került át Zircre. Városunk vezetője hangsúlyozta, a település zenei történetében egy felívelő, fényes korszak vette kezdetét az ő érkezésével.
Majd 1959-ben Szombathelyre került, és haláláig az ottani tanárképző főiskola tanszékvezető tanáraként dolgozott.

Ottó Péter polgármester is méltatta köszöntőjében Békefi Antal munkásságát, annak az utókorra gyakorolt hatását
Ez alkalomból azokra a nagyszerű pedagógusokra és tanítókra is emlékezünk, akik a fentebb idézett gondolat mentén, tudással és szívvel végzik a hivatásukat
– hangsúlyozta a polgármester. Utalva a húsz évvel ezelőtt útjára indított zirci öregdiákok találkozójára, hozzáfűzte, nem véletlen, hogy Békefi Antal személye körül egyfajta kultusz alakult ki, és reményét fejezte ki, hogy ez a hagyomány folytatódhat.
- Amikor Zircre jött, egyik első dolga az volt, hogy felleltározta, kik azok, akik hajlandók és akik tudnak is énekelni – idézte fel legkorábbi emlékeit Békefi Antalról egykori tanítványa, az öregdiák találkozók kezdeményezője és egyik fő szervezője, dr. Stadler Jenő nyugalmazott magyartanár. Az énekkar megszervezése után nekilátott a zenekar szervezésének is, amely már egy kicsit nagyobb kihívást jelentett. A településnek voltak ugyan ekkor már zenei hagyományai, de újra kellett kezdeni mindent.

Egykori diákjaként dr. Stadler Jenőnek személyes emlékei vannak Békefi Antalról, sok szép élménye fűződik a munkásságához
Nem felejti el, hogy egy minden szülő számára megfizethető hangszeren, furulyán kezdtek el játszani, majd, amikor már az énekkar és a zenekar is rendelkezésre állt, következhettek a gyermekszínházi produkciók.
Tisztán emlékszik arra is, hogy ezek között „Az égig érő fa” volt az első, melyet a manapság üzletként funkcionáló egykori legényegylet épületében adtak elő. A Tanár Úr ebbe a színjátékba már beépítette a munkássága során összegyűjtött bakonyi népdalok egy részét is.
Próbákat tartottak, hónapokig
készültek egy-egy bemutatóra, és a szereplők mellett technikai munkatársa is
volt a csoportnak, aki a hangosításról és a világításról gondoskodott. Volt
olyan darab, amit több mint hússzor előadtak, a bevételből pedig a zenekar
hangszerállományát gyarapították, még egy zongorára is sikerült szert tenniük.
Békefi Antal íróként és zeneszerzőként, felesége rendezőként működött közre.
A színi társulattal és a zenekarral bejárták az egész országot, ami nagy élményt jelentett számukra, hiszen akkoriban a gyermekeknek még a Balaton-partra sem volt egyszerű eljutniuk. Olyan helyen is felléphettek, ahol később kitűnő zenekarok műsorát hallgathatták.

Az emlékező ünnepséget megtisztelte jelenlétével ifj. Wolf Ferenc, Bakonyoszlop polgármestere is (a képen középtájban)
Dr. Stadler Jenő beszélt egykori pedagógusa Zircet megelőző és azt követő munkásságáról is.
Időközi tanítói vizsgát tett Budapesten, hogy betölthesse Bakonyoszlopon az édesapja által megüresedett tanítói állást. Szülőfalujában felélesztette a fúvószenekart, újraszervezte a dalárdát, és már ott megalkotta az első, „Tilinkó” című mesejátékát. Szombathelyen a Savaria Gimnázium általa megalkotott kórusa volt az első, mellyel sikeresen szerepelt, majd a későbbiek során a főiskolai énekkarral ért el kitűnő eredményeket. Tudományos akadémiai minősítésén dolgozott, de munkáinak a feldolgozását már nem érhette meg, ötvenhat éves korában távozott az élők sorából.

Az általános iskola is őrzi az egykori tanító emlékét, színpadi játékkal készültek Békefi Antal születésének évfordulójára
Az ünnepi beszédeket követően
a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 5.a osztályos tanulói népi gyermekjátékukkal örvendeztették meg a közönséget Géring Klára tanárnő vezetésével. Majd az emlékezők Békefi Antal emléktáblájához vonultak és megkoszorúzták azt.

Szeli Dóra Réka, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB igazgatója is megkoszorúzta névadójuk emléktábláját (Fotó: Boross László)
Kelemen Gábor