A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Egy különleges ékszer kilenc betűvel
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezett Zirc
városa az Aradi Vértanúk Emléknapjának 170. évfordulóján.
Csaba Lilla, az ünnepséget szervező Békefi Antal Városi Könyvtár,
Művelődési Ház és Stúdió KB munkatársa köszöntötte az esős időjárás miatt a
Városháza nagytermében összegyűlt polgárokat. Az ünnepi műsort Simányi Viktória, a III. Béla Gimnázium,
Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjának szavalata nyitotta.
Ünnepi beszédet dr. Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum szakmai főtanácsadója mondott. Felidézte a történelmi hátteret, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megtorlásához vezető utat. Mint azt elmondta, a császári birodalom egyik fele, amely az önkényuralom eszközeivel akarta modernizálni az államot, szembekerült a demokratizálás felé haladó Magyarországgal, és ebben a vitában nem tudtak dűlőre jutni. 1849. április végére az alig egy éve felállított honvédsereg fegyverrel védte meg a kivívott jogainkat, a polgári Magyarország megteremtését lehetővé tevő alkotmányt. Mindenütt az ország szegélyére szorították a királyi-császári haderőt. „Nekünk nem volt akkora erőnk, hogy végképp megsemmisítsük az ellenfél haderejét, az ellenfélnek pedig nem volt akkora ereje, hogy ránk tudja kényszeríteni az akaratát. Kellett egy szövetséges, és mint annyiszor a történelem folyamán, hazánknak nem akadt szövetségese, a császári hatalom viszont szerzett magának egy szövetségest, a cári Oroszországot, amely lefogta Magyarországot.”
A győztes hatalom ezt követően el kezdett bosszút állni, az ünnepség szónoka azonban hangsúlyozta, hogy
a megtorlás fegyvere visszafelé sült el, mert az október 6-ai vérengzés az első félelem után egy irgalmatlanul erős dacot váltott ki az emberekből, azt követően pedig kialakult az a gyönyörű legendárium, amellyel egyetlen egy nemzet sem rendelkezik: a tizenhárom mártír emléke. „Az emberek jelentős többsége valószínűleg nem tudja kapásból felsorolni a nevüket, még kevesebben tudják, hogy kik is voltak valójában ők, de szinte mindenki tudja, hogy az aradi mártírok valami különlegességet jelentenek. Erre nem számított a hatalom, amikor ezt a vadállati kegyetlenséget végrehajtotta”
– hangzott el a beszédben.

Dr. Kedves Gyula beszélt egy karkötőről is, amelyet az 1850-es években viseltek. A hölgyeké bőrből készült és a bálokon a nemzeti gyász viselet mellé használták ékszerként, benne kilenc ezüst betűvel. A várfoglyoké fából készült és bilincsalakú volt, ebbe úgy faragták a betűket, amelyek az aradi vértanúk neveinek kezdőbetűi voltak, de mást is rejtettek magukban.
P: Pöltenberg Ernő, az elsőként felakasztott aradi mártírunk, a bikanyakú huszártiszt, aki nem is magyar volt, hanem egy bécsi születésű osztrák ember.
V: Vécsey Károly gróf, honvédtábornok, akinek az apja a legbizalmasabb zászlósura volt az uralkodónak, fia mégis, a haláláig a szabadságharc támogatója volt.
D: Damjanich János, a szabadságharc egyik
leghíresebb hadvezére és Dessewffy Arisztid, vitéz huszártiszt.
T: Török Ignác, a vitéz hadmérnök tábornok, akinek
a nevéhez a komáromi vár védelme mellett a magyar hadmérnöki karnak a
megalapítása is fűződik.
N: Nagysándor József, a polgár tábornok, aki
már nyugdíjban volt, mert megrokkant a lovassági szolgálat alatt, de ez sem
akadályozta meg abban, hogy ő legyen a tavaszi hadjáratot győzelemmel megvívó
hadsereg lovassági parancsnoka.
A: Aulich Lajos, talán az egész forradalmi
katonaság jelképe, ő volt a legidősebb, a legtapasztaltabb tábornok az aradi
vértanúk között.
K: Kiss Ernő, a legendás gazdagságú
délvidéki nábob, császári-királyi katona, aki az első pillanattól kezdve a
magyar ügy támogatója volt a Délvidéken. Knézich Károly, a horvát határőrök
ivadéka, akik Magyarország ellen harcoltak Jellasics alatt, őt azonban a
szerelem a szabadságharc mellé állította, egri polgárrá vált a házasságkötése
révén.
L: Leiningen-Westerburg Károly, az egyik
legtehetségesebb, legfiatalabb honvédtábornok. Ő volt a másik az aradi vértanúk
között, aki nem magyarként harcolt a magyarok szabadságáért. Lahner György, a
magyar katonai felszerelés, a hadiipar megteremtője. Keveset beszélünk róla,
mert nem karddal a kezében küzdött, pedig nélküle nem lettek volna győzelmeink.
Lázár Vilmos az egyetlen olyan katonánk, aki még csak nem is tábornok volt, de önálló
hadműveleteket vezetett, ezért végeztette ki a császári hatalom.
S: Schweidel József honvédtábornok, aki az
egyik legidősebb huszártiszt volt.
Az aradi vértanúk méltatását követően az ünnepség szónoka elmondta, a karkötőkbe vésett kilenc betű egy jelmondat szavainak a kezdőbetűire is utalt: „Pannonia Vergiss Deine Toten Nie, Als Kläger Leben Sie.”, ami magyarul azt jelenti, „Magyarország, ne feledd halottaidat, mint vádlók, élnek ők!”. Hozzátette, a mondat második fele, „mint vádlók élnek ők”, 1867-ig volt érvényes, nekünk ez már másképpen hangzik, de a mondat első felét meg kell jegyeznünk és örökre a szívünkbe kell vésnünk:
„Magyarország, ne feledd halottaidat!”.

Az ünnepség Kálmán István református lelkész szavalatával zárult, aki áldást és az emlékezőkkel egy közös imádságot is mondott az aradi vértanúk emlékére. Ezt követően az emlékezők az Aradi Vértanúk Emlékművéhez vonultak, ahol térségünk országgyűlési képviselője, az ünnepség szónoka és Zirc Városi Önkormányzat közösen, valamint a Zirci Országzászló Alapítvány, az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportja és a Fidesz-KDNP helyi szervezete helyezte el koszorúit. Végül az esőben először nehezen meggyulladó, de aztán lángra kapó mécsesek is emlékeztettek a 170 évvel ezelőtt történtekre.



Kelemen Gábor