Egy forradalmár és egy szemtanú 1956-ból


Különleges volt városunk 1956-os forradalom és szabadságharcra történő megemlékezése. Az ünnepi beszédet tartó Marton Bernát ciszterci atya gyermekként átélte az akkori fővárosi eseményeket, a zirci Orémusz József pedig – aki díszpolgári címet vehetett át – aktívan kivette a részét a szabadságunkért vívott küzdelmekből.


A Kistemplomban ünnepi szentmisével vette kezdetét a megemlékezés, amely az I. András téren található ’56-os emlékkőnél folytatódott. Az emlékhely 2017-ben került kialakításra.

Szakács Ildikó műsorvezető Nagy István gondolataival köszöntötte az egybegyűlteket.


Ünnepi beszédet Marton Bernát perjel, ciszterci atya mondott. Bevezetésképp „Életkép a pesti utcáról” címmel idézett egy cikket az Új Ember 1956. november 4-i számából, majd a saját emlékeit is megosztotta a hallgatósággal:

tizenöt évesen, egy piarista gimnázium diákjaként átélte Budapesten a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Emlékszik, amikor befejezték aznap az utolsó órát, mozgolódást vett észre a rádió épületénél, amely a fizikatantermükkel szemben volt, de ennek akkor nem tulajdonított nagy jelentőséget, hiszen máskor is tapasztalt ilyet. Budafokon lakott a bátyja családjával együtt, és este már géppuskalövéseket hallottak a városból, hasonlóra még a második világháborúból emlékezett.


Izgatottak voltak, hiszen a bátyja nem ért haza a szokott időben, éjféltájban érkezett csak meg, és ő hozta haza a hírt: Budapesten kitört a forradalom. Számára ez akkor nem sokat mondott, de mégiscsak kíváncsi volt, ezért másnap engedélyt kért édesanyjától, hogy bemehessen a városba. „Azt mondta, jól van fiam, csak vigyázz magadra, és gyere haza ebédre. Begyalogoltam a Fehérvári úton a Móricz Zsigmond körtérre, átmentem a Szabadság hídon, elértem a Kálvin térig, és akkor már olyan sok lövést hallottam, és vértócsákat láttam a földön, hogy inamba szállt a bátorságom, és hazafelé fordultam”. Szemtanúja volt annak, ahogy az emberek csákányokkal felszedik a köveket, és barikádot építenek egy gyár épületénél, a délről érkező szovjet harckocsik előtt, ott volt ő is közöttük. „A tank elkezdte emelgetni az ágyúját föl-le, jobbra-balra, és azt hittem, hogy rám céloz. Ekkor megijedtem, és hazaszaladtam, és jól is tettem, mert volt olyan barátom, akinek nem sikerült hazaszaladnia”.

Marton Bernát atya a fővárosban élte át az akkori eseményeket, a szabadságharc leverése után nyugatra távozott


– Szép volt az a tizenkét nap, amikor szabadnak éreztük magunkat, de utána jött az a szörnyű november 4-e, és megtörtént, amitől féltünk, a szovjetek visszajöttek, hiszen kivonultak azokkal a csapatokkal, amelyek nem voltak hajlandók a magyarokra lőni. Újakat hoztak, akik között még mongolok is voltak. A helyzet odáig jutott, hogy jobb lenne nyugatra mennem, így hát egyedül nyakamba vettem a világot, és elmentem Ausztriába, majd menekülttáborokon keresztül tizenhárom hónap után kikerültem Amerikába, ahol egy bátyám élt – idézte fel az emlékeit Marton Bernát atya, aki több könyvében is részletesen leírta a történéseket.

„Ilyenkor, október 23-án, különösen a 65. évfordulón az ember tele van érzelmekkel, és amikor a magyar Himnuszt énekeljük, mindig könnyek szöknek a szemembe” – mondta, majd kérte, hogy imádkozzunk együtt azokért a honfitársainkért, akik elestek, és még azokért a szovjet katonákért is, akik azt sem tudták, hol vannak, mit csinálnak, de iderendelték őket.


Az ünnepi gondolatokat követően Dominek Anna színművésznő „Vérünknek lángja ég oltárodon” című műsora még felemelőbbé, bensőségesebbé tette az ’56-os megemlékezést.

A zenés-irodalmi előadást az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgő koszorúzás követte a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ díszőreinek közreműködésével.

Az emlékezés virágait elhelyezte az ’56-os kőnél Zirc Városi Önkormányzat, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatala, a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Veszprémi Rendőrkapitányság Zirci Rendőrőrse, a Zirci Önkormányzati Tűzoltóság, a Zirci Római Katolikus Egyházközség, a Zirci Ciszterci Apátság, a Zirci Református Egyházközség, az Evangélikus Egyházközség, a Zirci Országzászló Alapítvány, a Zirci Széchenyi Kör és a Fidesz-KDNP Zirci Csoportja.

Az ünnepségen egy kitüntetés átadására is sor került. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a városért végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként a „Zirc Város Díszpolgára” címet adományozta a közelmúltban Orémusz József részére, aki aktívan részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben. A kitüntetés hivatalos átadásán, városunk államalapításra emlékező ünnepségén egészségügyi okok miatt nem tudott jelen lenni,

a szívéhez legközelebb álló nemzeti ünnepen viszont átvehette szülővárosától a címet.

Szakács Ildikó olvasta fel a méltatást és a városvezetés adta át a kitüntető címet


Orémusz József méltatása távollétében is elhangzott az államalapítás ünnepén, arról ITT lehet olvasni.

Ebből most is hallhattunk részleteket, és sorolták a bátor tetteit, nemes cselekedeteit.

Idéztek a papírra vetett gondolataiból is.

Vallja, hogy ’56 szellemének jelen kell lenni a mai fiatalok életében is, hiszen az ország és a generációk sorsát így vagy úgy, de meghatározta. „A fájdalom, a csalódás, a tragédiák, a számtalan külföldre menekülő család sorsa mind befolyásolta azt, hogy ma hogyan élünk. Ez az, amire, ha még kimondatlanul is, évről évre emlékezünk október 23-án. Az én életemet is az ’56-os események nagyban alakították. Biztos, hogy az életutam is teljesen máshogy alakul, ha azon a bizonyos októberi napon éppen nem akkor és nem ott vagyok. A történelem közvetlenül beleszólt az életembe, mint akkor másokéba is. Ez is ’56 öröksége, amit remélem, hogy a ma élők továbbvisznek, próbálják levonni a tanulságot, értelmezni az egykori eseményeket, a forradalom és szabadságharc üzenetét”.


A kitüntetést Ottó Péter polgármester és Hellebrandt Ferenc alpolgármester adta át. Orémusz József elérzékenyülve, elcsukló hangon szólalt meg a díszpolgári cím átvételét követően, megtisztelőnek nevezte a kitüntetést, és büszkén vallotta meg a történeti forrásokra hivatkozva, hogy családjuk már háromszáz éve jelen van Zircen. Vastapsot kapott a zirci forradalmár, akit a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület is köszöntött az ünnepség után.

Orémusz József a Zirc Város Díszpolgára címmel, a szívéhez közel álló lyukas zászló mellett


Zirc város emlékező ünnepsége a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB szervezésében, az Emberi Erőforrás Minisztérium pályázati támogatásával valósult meg.


Kelemen Gábor