Égi paripa kantárját fogják már a gyógyító kezek


Dr. Monszpart Lászlóra, Zirc Város Díszpolgárára emlékezünk


Szomorúan kezdődött az idei év, életének 96. életévében elhunyt dr. Monszpart László, Zirc Város Díszpolgára, aki harminc éven keresztül volt igazgatója a zirci kórháznak.


Amikor tavaly szeptemberben harmincéves munkásságának elismeréseként átvette a kórházi életműdíjat, önzetlenül akkor sem saját magáról beszélt, hanem a kollektívát méltatta, kifejtette, hogy mennyire szeretett a zirci kórházban dolgozni. Megadatott neki, hogy figyelemmel kísérhesse az intézmény folyamatos fejlődését, amiért örömét is fejezte ki.

Dr. Monszpart László tavaly szeptemberben kórházi életműdíjat vehetett át harmincéves zirci munkásságáért

(Fotó: Önkormányzat)


Dr. Monszpart László 1925. április 8-án született Budapesten keresztény-polgári családban. Kiskunhalason nevelkedett és itt is érettségizett. Már kiskorában több nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Édesapja, idősebb Monszpart László a kiskunhalasi kórház igazgatója, sebész-főorvosa volt, és ebben a kis alföldi városban végezte el hazánkban az első combnyak-szegezést. Fiát sokrétűen és kellő szigorral nevelte, széles látókörűen, gondos odafigyeléssel, igaz magyarnak, önfegyelemre, munkára tanította. Az egyetemet Szegeden és Budapesten végezte, diplomáját 1950-ben szerezte meg. A nehéz időkben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetében dolgozott, majd ugyancsak Pécsett, az I. számú Sebészeti Klinikán ténykedett tíz éven keresztül, először gyakornoki, majd tanársegédi beosztásban.


Számos külföldi tanulmányúton vett részt ebben az időszakban, sorra látogatta a sebészeti klinikákat, járt Londonban, Párizsban, Münchenben, Bázelben, Linzben, Bécsben. Baráti kapcsolatot ápolt a híres osztrák baleseti sebészcsaláddal, a Böhlerékkel. A két család története még az első világháborúban kezdődött Lorenz Böhler és idősebb Monszpart László között, akik egy hadszíntéren tevékenykedtek. Innen számítva erősödött meg a családi kapcsolat, a barátság, ami megalapozta a magyar traumatológia elindulásának alapjait.


Ifj. Monszpart Lászlót 1960. november 1-jén nevezték ki a Zirci Erzsébet Kórház igazgatójának.

Bár nyitva állt volna előtte nagyobb, akár országos intézet vezetése is, ő a vidéket, a vidéki embereket, a lovaglást és a Bakonyt választotta. 1990. áprilisi nyugállományba vonulásáig volt a zirci kórház igazgatója, sebész-főorvosa. Nagy lendülettel kezdett bele a rekonstrukcióba és a gyógyításba. 1962-ben egy új rendelőintézet készült a kórház udvarában. Az apátság segítségével portát alakítottak ki, hogy ellenőrizni lehessen a betegforgalmat. Infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak ebben az időszakban. Kórházi osztályvezetőként, az országban elsők között bevezette és alkalmazta a korszerű böhleri elveken nyugvó traumatológiai ellátást, a konzervatív töréskezelést, majd az operatív baleseti ellátást. Számos nagy sebészeti és traumatológiai műtét történt sikerrel Zircen, hiszen akkoriban a kórház még kötelezően fogadta a működő bányák, üzemek, erdészetek politraumatizált sérültjeit, de a környék minden ellátandó betegének rendelkezésére állt, és tette ezt nagyobb intézetek színvonalával egyenértékűen vagy azt meghaladóan.

Dr. Monszpart László portréfotója nyolcvanéves korában


Tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el. 1977-ben és 1988-ban a Veszprém Megyéért Érdemérem arany-fokozatával, 1978-ban Érdemes Társadalmi Munkás díjjal tüntették ki. Megbecsülése és tisztelete jeléül 2005-ben Zirc Városi Önkormányzat díszpolgári címet adományozott a részére. Az akkor nyolcvanéves nyugalmazott kórházigazgató az államalapítás ünnepén vehette át a kitüntetést. Méltatásából idézünk:

„Dr. Monszpart László különleges érdeme a zirci kórház önállóságának megőrzéséért folytatott vezetői munkássága. Szakmai kvalitásai kiválóak, baleseti sebészeti tapasztalatait ausztriai kollégái is átvették, és ő is eredményesen használta a nemzetközi ismereteket. Neki köszönhető, hogy gazdag kórháztörténeti anyagot sikerült összeállítani a zirci helytörténeti dokumentumok számára”.

A zirci kórház sebészeti osztálya által 80. születésnapjára szervezett összejövetelen dr. Ehrenberger Józseffel


Kilencvenedik születésnapján kollégái népes tábora és Zirc város polgármestere is köszöntötte a nagytekintélyű sebészt.

„A történelemben vannak események, történelmi alakok, szereplők, akikre minden korban tisztelettel emlékeznek. A zirci kórház dolgozói, a város polgárai, a bakonyi térség és kicsit messzebbre is tekintve, a magyar sebész és baleseti sebész társadalom is méltóképpen, szeretettel emlékezik és fog emlékezni mindig is saját kis történelmének arra a részletére, amit ifjabb dr. Monszpart László neve és munkássága fémjelez”

– hangzott el az egyik köszöntőben, amelyet az egykori gyakornok orvos, dr. Végh György, a Péterfy Sándor utcai kórház sebész főorvosa, traumatológus szakorvosa címzett akkor az ünnepelt felé.


A Zirci Erzsébet Kórház – Rendelőintézet alapításának 120 éves jubileumi ünnepségén, 2020 szeptemberében kimagasló munkája elismeréseként dr. Monszpart László a „Zirci Erzsébet Kórházért Életműdíj Emlékérem” kitüntetést vehette át a kórházi vezetéstől. Az egészségügyi intézmény által alapított díj olyan személyeknek adományozható, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez és jó hírnevének gyarapításához. Egyik tanítványa, dr. Mohay József főorvos méltatásában elhangzott többek között:

„Igazgató úr a kórházat és az osztályát következetes szigorral, fegyelemmel vezette. Beosztottjaitól nemcsak szakmailag, de emberileg is magas színvonalat várt el. Az intézményben is sok fejlesztés, bővítés történt az idejében. Számos tanítványa jutott el Európában tanulmányutakra és dolgozik mind a mai napig külföldön, országos vagy egyéb intézetekben kiváló eredménnyel. Szeretettel és hálával emlékeznek rá vissza. A szakmán kívül olyan kapcsolatrendszert és tartást örökített át tanítványaira, amelyre biztosan lehetett támaszkodni a későbbi életben. Soha nem volt párttag, amit abban az időben kevés igazgató tehetett meg, de külső támadások, intrikák esetén is mindig kiállt a dolgozói mellett. Amikor kezdte, a kórházban még apácák és diakonissza nővérek végezték az ápolás áldozatos munkáját, de a későbbiekben is olyan csodálatos ápológárdát, műtőszemélyzetet alakított ki, ami mementó minden időben. Ez nem túlzással egy nagy család, egy húron pendülő közösség volt”.

Kedvenc hobbijának, sportjának hódolva lóháton egy nyugdíjazása időszaka körüli felvételen


Dr. Monszpart László nyugdíjas éveiben is aktív volt, számtalan baráti és szakmai kapcsolatot tartott fenn. Már betöltötte a kilencvenedik életévét, de heti három-négy alkalommal még mindig lovagolt. Amikor 2015-ben, a Nemzeti Vágtán kiemelkedő eredményt elérő lovasokat ünnepelte Zirc, a Városházán tartott fogadáson dr. Monszpart László mondott pohárköszöntőt. Felidézte akkor az Alföldre visszavezető gyerekkori emlékeit: ötéves korában kapta az első lovat, egy fekete pónit, amelyet szigorúan gondoznia, ápolnia kellett. Innentől kezdve mindig is volt lova, a nyári szórakozást a lóháton megtett hosszú utak jelentették számára. „Ez tartja bennem a lelket” – mondta akkor. S bár egy nagy utazás most véget ért, kezdődik egy másik.


A cikkben szereplő archív fotókat köszönjük dr. Mohay József főorvos úrnak.


Kelemen Gábor