A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Diákok üzenik, hogy fontos a szabadságunk
A III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti
Iskola is részt vett a „Think freedom” elnevezésű művészeti akcióban, melynek
célja, hogy a diákok megfogalmazzák, mit jelent számukra a szabadság, és az
üzeneteket egy köztéri látványos formában, szabad madárcsapatot szimbolizálva
mutatják be a közönségnek.
Mint azt megtudtuk, több
apropója is van ennek a projektnek, így például emléket állít a
rendszerváltozás 30. évfordulójának, s kapcsolódik ahhoz is, hogy Veszprém
nyerte el 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet. A megyeszékhely
közelében kerestek művészeti irányultságú iskolát, melyet nyilván jó hírneve is
hozzásegített ahhoz, hogy kiválasztották.
A projektet támogató Amerikai
Nagykövetség kereste meg a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és
Alapfokú Művészeti Iskolát, majd a tárgyalásokat követően az ötletgazda, Edina
Seleskovic ellátogatott városunkba, ahol egy közös műhelymunkára került sor
a diákokkal. A New Yorkban élő művésznő célja, hogy a művészet egyetemes erejével
kösse össze a fiatal generációkat a múltjukkal. Projektje 2015-ben Szarajevóból
indult, és kibővítve más városokban létrehozott installációkkal, 2020-ban New
Yorkban debütál majd.
A III. Béla Gimnázium diákjai a tervezésben és a kivitelezésben is részt vettek. Május 8-án helyezték el a szabadságot szimbolizáló alkotást a veszprémi Szabadság téren, melyet aztán ünnepélyes keretek között avatott fel a város. Az installáció június első hetéig lesz látható.

A diákok
előkészítik a madarakat szimbolizáló ezüst szalagokat, melyek aztán a
szabadságot hirdetve fel is röppentek az égbe (Fotó: Földváriné Lajtafalvi
Katalin)

A zirci iskola kilencedik és tizenegyedik
évfolyamából kerültek ki a projektben résztvevő fiatalok. Földváriné
Lajtafalvi Katalin művészeti igazgató-helyettes törekedett arra, hogy minél
több diákot bevonjon a közös munkába, hiszen a tanév végéhez közeledünk, egy
kicsit már érződik a szabadság szele. Örömét fejezi ki, hogy nagyon jól
megértették a tanítványok a művésznőt az angol nyelvű kommunikáció során. Eddig
inkább felnőttekkel és egyetemistákkal dolgozott a projektjében, de a
középiskolásokkal is megtalálta a közös hangot. Van olyan diák, aki egy kicsit
többet várt ettől az akciótól, de a tanárnő rávilágít, hogy később veszik igazán
hasznát annak, hogy részt vehettek egy nemzetközi projektben.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy több országon átívelő kezdeményezés egyik állomása lehetett Zirc, az iskola neve rákerült a megyei napilap címlapjára, a veszprémi utcákon közlekedők rácsodálkoztak, ahogy a fiatalok különleges alkotással ruházzák fel a királynék városának szabadságról elkeresztelt terét, és bár nem minden diák volt ott a köztéri látvány kialakításánál, keze ügyességével a műhelyben mindenki hozzátette a magáét. Csapatépítésre is alkalmas volt a projekt, a közös munka által közelebb kerültek egymáshoz.

Edina Seleskovic New York-i művésznő vezetésével zajlott a műhelymunka – a diákok nyelvtudása zömében lehetővé tette, hogy angol nyelven folyjon a kommunikáció (Fotó: III. Béla Gimnázium)
A diákokkal készített beszélgetésünkből egyértelművé vált, hogy fontos számukra a szabadság.
Ők már egy szabad világba születtek bele, de jó volt hallani, hogy tudtak az 1989 előtti időszakról, s fontosnak tartják, hogy a szabadság eszménye harminc év múltán is érvényesül Magyarországon.
Az installációra üzeneteket írtak fel
arról, hogy mit gondolnak a szabadságról, és ezek közül most velünk is megosztottak
egyet-kettőt. Kósa Barnabás (11.M) úgy látja, ha az ember életét nem
mások irányítják, hanem saját maga, az már önmagában a szabadságot jelenti. Osztálytársa,
Ábel Hunor Richárd elmondja, hogy több, a közösségi médiára jellemző
üzenetet is megjelenítettek. Számára az általános szabadságjogok teljesítése
alapelvárás lesz, amikor majd aktívabban részt tud venni a társadalmi
folyamatokban.

A kilencedik évfolyamos diákok
hasonló véleménnyel vannak a szabadságról. „Törvényes kereteken belül olyan
dolgokat csinálni, amit saját magunk gondolunk” – vallja Szennyai Zalán.
Felber Sára Rebeka szerint akkor szabad az ember, amikor nincsen
behatárolva, s nem más mondja meg, hogy mit csináljon. Csikós Zsófia is
csatlakozik ezekhez a gondolatokhoz: „szabadon csinálni bármit, ésszerű
kereteken belül”. Fenyvesi János azt mondja, a röghöz kötöttség nem a
mai fiatalok stílusa, mostanában egyre inkább felszabadultabbak akarnak lenni
az emberek, és nem igazán szeretik, ha valaki megmondja nekik, hogy mit
csináljanak.
Az egyik diák megjegyzi, hogy az üzenetek olyan magasba kerültek, hogy emberi szem nem nagyon látja, és talán az eső is elmosta, de nem is elsősorban a szavak a lényegesek ebben a történetben, hanem az, hogy
a művészet eszközeivel fejeztek ki valami fontosat, elgondolkodtak azon, s elgondolkodtatnak arról, hogy mit is jelent számunkra a szabadság.
Hazánkban harminc évvel ezelőtt
volt a rendszerváltozás, s már szinte természetesnek vesszük, hogy szabad
világban élünk. Ugyanakkor az egyik diák arra világít rá: fel kell hívni a
figyelmet, hogy bármikor elvehetik tőlünk, és ezt a szellemi értéket meg kell
védenünk.
Kelemen Gábor