Diákok üzenik, hogy fontos a szabadságunk

A III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola is részt vett a „Think freedom” elnevezésű művészeti akcióban, melynek célja, hogy a diákok megfogalmazzák, mit jelent számukra a szabadság, és az üzeneteket egy köztéri látványos formában, szabad madárcsapatot szimbolizálva mutatják be a közönségnek.

Mint azt megtudtuk, több apropója is van ennek a projektnek, így például emléket állít a rendszerváltozás 30. évfordulójának, s kapcsolódik ahhoz is, hogy Veszprém nyerte el 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet. A megyeszékhely közelében kerestek művészeti irányultságú iskolát, melyet nyilván jó hírneve is hozzásegített ahhoz, hogy kiválasztották.

A projektet támogató Amerikai Nagykövetség kereste meg a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolát, majd a tárgyalásokat követően az ötletgazda, Edina Seleskovic ellátogatott városunkba, ahol egy közös műhelymunkára került sor a diákokkal. A New Yorkban élő művésznő célja, hogy a művészet egyetemes erejével kösse össze a fiatal generációkat a múltjukkal. Projektje 2015-ben Szarajevóból indult, és kibővítve más városokban létrehozott installációkkal, 2020-ban New Yorkban debütál majd.

A III. Béla Gimnázium diákjai a tervezésben és a kivitelezésben is részt vettek. Május 8-án helyezték el a szabadságot szimbolizáló alkotást a veszprémi Szabadság téren, melyet aztán ünnepélyes keretek között avatott fel a város. Az installáció június első hetéig lesz látható.

A diákok előkészítik a madarakat szimbolizáló ezüst szalagokat, melyek aztán a szabadságot hirdetve fel is röppentek az égbe (Fotó: Földváriné Lajtafalvi Katalin)

A zirci iskola kilencedik és tizenegyedik évfolyamából kerültek ki a projektben résztvevő fiatalok. Földváriné Lajtafalvi Katalin művészeti igazgató-helyettes törekedett arra, hogy minél több diákot bevonjon a közös munkába, hiszen a tanév végéhez közeledünk, egy kicsit már érződik a szabadság szele. Örömét fejezi ki, hogy nagyon jól megértették a tanítványok a művésznőt az angol nyelvű kommunikáció során. Eddig inkább felnőttekkel és egyetemistákkal dolgozott a projektjében, de a középiskolásokkal is megtalálta a közös hangot. Van olyan diák, aki egy kicsit többet várt ettől az akciótól, de a tanárnő rávilágít, hogy később veszik igazán hasznát annak, hogy részt vehettek egy nemzetközi projektben.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy több országon átívelő kezdeményezés egyik állomása lehetett Zirc, az iskola neve rákerült a megyei napilap címlapjára, a veszprémi utcákon közlekedők rácsodálkoztak, ahogy a fiatalok különleges alkotással ruházzák fel a királynék városának szabadságról elkeresztelt terét, és bár nem minden diák volt ott a köztéri látvány kialakításánál, keze ügyességével a műhelyben mindenki hozzátette a magáét. Csapatépítésre is alkalmas volt a projekt, a közös munka által közelebb kerültek egymáshoz.

Edina Seleskovic New York-i művésznő vezetésével zajlott a műhelymunka – a diákok nyelvtudása zömében lehetővé tette, hogy angol nyelven folyjon a kommunikáció (Fotó: III. Béla Gimnázium)

A diákokkal készített beszélgetésünkből egyértelművé vált, hogy fontos számukra a szabadság.

Ők már egy szabad világba születtek bele, de jó volt hallani, hogy tudtak az 1989 előtti időszakról, s fontosnak tartják, hogy a szabadság eszménye harminc év múltán is érvényesül Magyarországon.

Az installációra üzeneteket írtak fel arról, hogy mit gondolnak a szabadságról, és ezek közül most velünk is megosztottak egyet-kettőt. Kósa Barnabás (11.M) úgy látja, ha az ember életét nem mások irányítják, hanem saját maga, az már önmagában a szabadságot jelenti. Osztálytársa, Ábel Hunor Richárd elmondja, hogy több, a közösségi médiára jellemző üzenetet is megjelenítettek. Számára az általános szabadságjogok teljesítése alapelvárás lesz, amikor majd aktívabban részt tud venni a társadalmi folyamatokban.

A kilencedik évfolyamos diákok hasonló véleménnyel vannak a szabadságról. „Törvényes kereteken belül olyan dolgokat csinálni, amit saját magunk gondolunk” – vallja Szennyai Zalán. Felber Sára Rebeka szerint akkor szabad az ember, amikor nincsen behatárolva, s nem más mondja meg, hogy mit csináljon. Csikós Zsófia is csatlakozik ezekhez a gondolatokhoz: „szabadon csinálni bármit, ésszerű kereteken belül”. Fenyvesi János azt mondja, a röghöz kötöttség nem a mai fiatalok stílusa, mostanában egyre inkább felszabadultabbak akarnak lenni az emberek, és nem igazán szeretik, ha valaki megmondja nekik, hogy mit csináljanak.

Az egyik diák megjegyzi, hogy az üzenetek olyan magasba kerültek, hogy emberi szem nem nagyon látja, és talán az eső is elmosta, de nem is elsősorban a szavak a lényegesek ebben a történetben, hanem az, hogy

a művészet eszközeivel fejeztek ki valami fontosat, elgondolkodtak azon, s elgondolkodtatnak arról, hogy mit is jelent számunkra a szabadság.

Hazánkban harminc évvel ezelőtt volt a rendszerváltozás, s már szinte természetesnek vesszük, hogy szabad világban élünk. Ugyanakkor az egyik diák arra világít rá: fel kell hívni a figyelmet, hogy bármikor elvehetik tőlünk, és ezt a szellemi értéket meg kell védenünk.

Kelemen Gábor