Csoda, hogy egyáltalán fennmaradt


Ötször törték fel a ládáját, elveszett, elrabolták, elásták, menekítették tatár és török elől, utazott légtérben, szekéren, vonaton. Tizenegyszer fordult meg külföldön.


„Új felfedezések a Szent Koronáról és külföldi útjairól” címmel tartott előadást dr. Pálffy Géza történész, az MTA BTK Történettudományi Intézete „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője a Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Zirci Városházán.


A szervező Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház részéről dr. Ruttkay-Miklián Eszter igazgató köszöntötte az érdeklődőket. Felidézte, hogy az előadóval osztálytársak voltak a Lovassy László Gimnázium matematika tagozatán, érettségijük pedig egy jeles történelmi eseménnyel, Nagy Imre újratemetésének napjával esett egybe, 1989. június 16-át írtunk.


Dr. Ruttkay-Miklián Eszter múzeumigazgató köszöntötte az érdeklődő közönséget, s mutatta be az előadót


Akkor már több mint tíz éve múlt, hogy a Szent Korona végleg hazatért kalandos útjáról, s mint azt megtudtuk, az 1990 előtti rendszer bomlasztásában is szerepet játszott a történelmi ereklye. A Magyar Kultúra Lovagja címmel és a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel elismert kutató játékossá tette az előadását, a témában feltett kérdésekre helyesen válaszolókat vagy a legjobban tippelőket könyvjelzővel jutalmazta meg. A közönség tagjaiból többen is tanúbizonyságot tettek tudásukról, így az ajándéktárgyak hosszú sora talált gazdára.


Mikor és hogyan keletkezett a Szent Korona legrégebbi hiteles ábrázolása? Mikor ferdülhetett el a korona keresztje? Hol található a legrégebbi szent koronás, azaz mai magyar címeres országzászlónk? Elfeledtük-e 17. századi dunántúli koronázóvárosunkat? – szóltak a kérdések, melyek aztán alapos okfejtéssel, az újabb kutatási eredményekre támaszkodva megválaszolásra is kerültek, majd végül elkísérhettük a Szent Koronát külföldi útjaira is.


Majdnem ezeréves műkincsről van szó, de az első ötszáz évének nincsen nyoma, a középkorból nem maradt fenn hiteles ábrázolás, az első csak 1555-ből származik. Jelenleg egyetlen olyan eseményt ismer a történettudomány, amikor a keresztje elferdülhetett: 1638. február 14-én III. Ferdinánd felesége, Mária Anna királyné koronázásán, Pozsonyban egy óriási baki révén: rossz kulcsot hoztak Bécsből, így a korona ládáját fel kellett törni, a tokjába is beszorult, s ennek következtében sérülhetett meg – mint megtudtuk, nem ez volt az egyetlen ládafeltörés, ezt követően még négyszer történt hasonló az ismeretek szerint. A 17. századhoz köthető a mai magyar címer eredete is, amelyet 1608-ban használtak először, a szent koronás zászló pedig ennél tíz évvel későbbi, 1618 júliusában II. Ferdinánd koronázásán Esterházy Miklós gróf vitte a zászlót, majd őrizte meg az utókor számára a különleges nemzeti kincsünknek számító ereklyét, mely jelenleg a burgenlandi Fraknó várában található.


Dr. Pálffy Géza a Szent Koronával kapcsolatos friss kutatási eredményeket is elhozta a Városházára


A történelmi Magyarország területén öt koronázóváros található, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Buda-Budapest mellett Sopronban is koronáztak a 17. században magyar fejedelmeket ért támadások miatt. Sokáig a történelem homályába veszett, még az érettségi tételekben sem szerepelt a későbbi „hűség városa” a koronázás egyik helyszíneként.


A Szent Korona összesen tizenegy alkalommal tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig a mindenkori magyar határokon túl, egy kis számvetést követően az előadó megállapította, hogy történetének majdnem hatodát külföldön töltötte. Trónviszály, tatárjárás, rablás, török háborúk szerepeltek többek között „az útlevelében”, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után elásták, majd 1853-ban egy titkos akció során újra megtalálták. A legtávolabb az Amerikai Egyesült Államokban volt a második világháború után (tengerentúli kitérője során még helikopterrel is szállították), a leghosszabb időt pedig 1551 és 1608 között töltötte külföldön, ekkor Bécs, majd Prága voltak a királyi fejék állomáshelyei.


A leghosszasabb távolléti után visszatérés éve a már említett, ma is használatos címer mellett azért is fontos, mert ekkortól nemcsak az uralkodót jelképezi a Szent Korona, hanem a politikai elitet és a függetlenséget is, s idenyúlnak vissza a törvényi gyökerei a korona Parlamentben történő elhelyezésének, mely éppen húsz évvel ezelőtt, 2000-ben történt. A korona 1978-ban történő visszatérésének az volt a célja, hogy legitimálja Kádár János hatalmát, hosszabb távon azonban alapvető szerepet játszott a rendszer bomlasztásában.


Dr. Pálffy Géza történész az összegzésében csodának nevezte, hogy egyáltalán fennmaradt a Szent Korona. „Európa, sőt a világ egyik legkülönlegesebb, legkalandosabb sorsú és legnagyobb eszmeiséggel bíró felségjelvénye, legyünk rá büszkék!”

– zárta gondolatait.


Kelemen Gábor