Balladák a gobelinek bársonyában

Magasfokú kulturális élményben lehetett részük azoknak, akik ellátogattak a Látogatóközpont Gobelin-termébe hétfő délután.

A Színház és Filmművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában Arany János és Kodály Zoltán emlékét idéző balladaestet szervezett a Magyar Kodály Társaság és a Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontja.

A szép számban összegyűlt vendégeket Nagy Tiborné Nyári Ágnes pedagógus, a Magyar Kodály Társaság országos elnökségi tagja köszöntötte.

„Kodály Zoltán és Arany János életművének összekapcsolása már-már közhely számba megy a szakirodalomban. Összeállításunk esetében a közös műfaj, a ballada akár formális külső kapcsolatnak is tekinthető. Amint az is, hogy

a költő halálának évében, 1882-ben született a zeneszerző.

Ezek után meglepő, hogy Kodály csak két Arany-verset zenésített meg. Írásaiban, előadásaiban azonban gyakorta említette a költő-előd nevét, Petőfiével együtt, mint akiknek munkássága a népköltészetre alapozott műköltészet megteremtésével, legmagasabb művészeti szintre emelésével példát mutatott Bartókkal közös törekvéseikhez” – olvashattuk a balladaest ajánlójában.

A mintegy kétórás műsor első részében Arany János két történelmi tárgyú balladáját Kodály Zoltán ugyancsak történelmet idéző, balladai hangvételű, illetve históriás énekekre emlékeztető feldolgozásai keretezték. A második részben a székely balladák feldolgozásai mellé Aranytól szinte kizárólag népi témájú balladákat társítottak, egy-két kivételtől eltekintve.

Segítségül hívták a képzőművészetet is, az Arany-balladák illusztrátorainak fametszetei más alkotók képeivel együtt méltónak bizonyultak ahhoz, hogy a verses-énekes műsor vetített hátteréül szolgáljanak.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg.

Kelemen Gábor