Az európai magyar jövő építésének programja


Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezett Zirc városa


– 1956 hagyománya az egyik legfontosabb és legélőbb kapocs magyar és magyar között, az európai magyar jövő építésének programja. Köztársaságunk minden polgára, aki alaptörvényünk szerint él, és keresi a maga boldogulását, ’56 örököse.


Répás József zirci polgár mondta ezeket a gondolatokat az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepi beszédében a Büszkeségpontnál, az ’56-os emlékkőnél. Köszönetét fejezve ki a hősöknek, hozzátette, az igazi és jó ügyért meghozott áldozat és eltűrt szenvedés sohasem hiábavaló, ezért értelme, előbb vagy utóbb, de mindig megvilágosodik.

Felidézte, hogy október 23. keddi nap volt akkor is, mint most. „Nemzeti ünnep van ma. Ám nemzeti ünnep csak az lehet, amit a nemzet a szívébe fogad, az emberek átszellemülnek az emlékezés pillanataira, és gyermekeink is tudják, mit köszönhet Magyarország azoknak a napoknak. Ezért vagyunk ma itt. Ezért hozzuk el gyermekeinket, unokáinkat, és ezért beszéljük el ’56 hőseinek történetét. Elbeszéljük a múltat, erőt merítünk belőle, és muníciót adunk a jövőnek is. 1956. október 23-a történései ugyanis a jövőnek szóltak, a forradalmárok értünk, Magyarország jövőjéért harcoltak”

– mondta az ünnepség szónoka, miközben a szél kifeszítette a kő mellett a lyukas nemzeti lobogót, a magyar szabadság örök jelképét.



Hangsúlyozta azt is, 1956 hősei nem azt várják el tőlünk, hogy kívülről fújjuk az események lefolyását, nem is azt, hogy név szerint ismerjük őket, egy valamit azonban joggal várnak: azt, hogy hűek legyünk elveikhez, az általuk képviselt értékekhez, és tovább vigyük azt a hitet és egységet, amellyel a magyar nép jövőjéért áldozták életüket.

„A történelem már többször bebizonyította, hogy a magyar nép különleges erővel és hittel bír, amely ha kell, lerombolja a falakat, megállítja az elnyomókat, és elűzi az idegen hatalmat. A pesti srácok képi formába rajzolt fővárosi és vidékről felkerült fiatalok a felnőttekkel együtt felismerték az összefogás és a magyar szív erejét. Nem kérdeztek, nem kérkedtek, nem akartak mást, csak egy független, szabad magyar hazát.”

A városi ünnepség közreműködői: a díszőrség katonái, a Zirci Fúvósok és Szakács Ildikó műsorvezető


A szónok – kutatásai alapján – felidézte az akkori zirci eseményeket is, a jelentős áldozatot hozó személyek nevének említésével. Kiemelte, hogy a munkásság, különösképp a bányászok kezdeményező szerepe az egész zirci járás területén egyértelmű volt, végig meghatározó szerepet töltöttek be a forradalom alatt. Idézett Pongrácz Jánosné zirci tanárnőnek a forradalom első napjaiban fogant saját verséből, melyet 1956. november 1-jén szavalt el a Hősök emlékművénél. Szavalatáért hét évet ült Kistarcsán és még további hét évig nem kapott munkát. Beszélt arról is, hogy a feltárt helytörténeti események még nincsenek a széles köztudatban, de egy készülő dokumentumfilm hiánypótlóan megvilágítja majd az érdeklődőknek a korabeli helyi emlékezetes eseményeket, helyszíneket, további hőseinket.


Méltatta az 1956-ban a fővárosban harcoló zirci kötődésű személyeket is, akik közül Orémusz József a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Fokozata kitüntetést kapta meg az elmúlt esztendőben. A Jánoki testvérek – Attila és László – a Vajdahunyad utcában, az MTH zirci vájárképző iskola diákjai pedig a Práter utcában harcoltak a magyar szabadságért.


A megemlékezés ünnepi szentmisével vette kezdetét a Kistemplomban, melyet Imrefi Mór plébános atya celebrált. Az ünnepségen Szakács Ildikó műsorvezető Illyés Gyula gondolataival köszöntötte a közönséget. Az ’56-os emlékkőnél ünnepi koszorúzásra került sor. Az emlékező szervezetek képviselői a Magyar Honvédség 54. Veszprém Radar Ezred Díszelgő Alegységének közreműködésével, a Karácson Zoltán karnagy vezette Zirci Fúvósok zenéjének kíséretében hajtottak fejet a hősök előtt.


Dr. Kovács Zoltán, térségünk országgyűlési képviselője és Ottó Péter polgármester főhajtása az emlékműnél


Az ünnepség után Emlékezet-séta vezetett a Városházára, ahol műsort adtak a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai Kiss T. István, a Pannon Várszínház vendégszínészének felkészítésében, rendezésében „Moirák – Emlékezés Brusznyai Árpád Tanár Úrra” címmel. A darab nagy sikert aratott a közönség soraiban, vastapssal díjazták a produkciót. A fiatalok óriási átéléssel adóztak a hatvan évvel ezelőtt vértanúhalált halt veszprémi középiskolai tanár emlékének, színjátékuk ékes bizonyítéka annak, hogy él az 1956-os forradalom és a hazáért életét áldozó pedagógus szellemisége.



Az ünnepséget szervező Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB is megemlékezett a tudós tanárból vértanúvá vált Brusznyai Árpádról. Csaba Ferenc: „A hetes megkésett jelentése” című versének részletét és a Magyar Nemzet 2018. január 9-i számában megjelent újságcikk méltató gondolatait a műsort vezető Szakács Ildikó tolmácsolta.


Kelemen Gábor