Az ember mindenkori tisztelete

Fekete István emlékművet avatott a Zirci Országzászló Alapítvány

– Fekete Istvánról beszélni könnyű. Könnyű akkor, ha megmaradunk azoknál a felszínes sztereotípiáknál, amiket a rendszerváltozás előtti rezsim engedélyezett számára: ifjúsági író, állatregényíró. Azonban életművét figyelmesebben szemlélve láthatjuk, hogy sokkal mélyebb, gazdagabb az imént említetteknél.

Horváth Tibor, az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság elnöke mondta ezt Fekete István emlékművének avató-ünnepségén, Zircen. Hozzátette: a Zsellérek című regény, a Dr. Kovács István, s még további négy nagysikerű játékfilm forgatókönyvírója, a Hajnalodik című színdarab szerzője nem ifjúsági író. A második világháború után kialakult politikai rendszer nem hagyta neki járni a megkezdett utat, ezért fordult a természet felé, ami addig is egyik, de nem egyedüli témája volt.

Ottó Péter polgármester a város képviseletében átveszi a Fekete István emlékművet a Zirci Országzászló Alapítványtól, Máj János elnöktől és Bittmann Károly titkártól

„Fekete István mindig is a föld embere volt, de sohasem földhözragadt. A természetről szóló írásaiban mindig lehet érezni a szélesebb távlatokat és a mélyebb tartalmat. Tanított, de nem kioktatott. Nem nevelt, csak mutatta az utat. Nemcsak egy-egy növényre, állatra akarta ráirányítani a figyelmünket, hanem mindig ott volt a háttérben az egész Teremtés tisztelete”

– méltatta jeles írónkat az irodalmi társaság elnöke, életműve legfontosabb jellemzőjének pedig az ember mindenkori tiszteletét, a mély humanizmust nevezte, amely az egész életét áthatotta.

Horváth Tibor méltatja Fekete István életművét, emberségét, az asztalnál Egervölgyi Dezső

Nemcsak íróként, hanem magánéletében, gazdatisztként is mély emberségről tett bizonyságot, amikor az uradalmi gyerekeknek a sajátjából biztosította naponta a tejet, az igaztalanul vádolt béreseit megmentette a börtöntől, saját lakása egy részét átengedte az apácáknak kápolna céljára, vállalva ezzel az akkori korban gyakori internálás kockázatát is. Az elfogadás, a megbecsülés, a nyíltszívű segíteni szándékozás volt mindenek felé Fekete István alapvetése. Olyan értékek ezek, amelyek soha el nem évülhetnek – mondta beszédében Horváth Tibor, végül örömét fejezte ki, hogy vannak olyanok, akik időt és fáradtságot nem kímélve ápolják az író szellemiségét és emlékét, segítve ezzel az igazi értékek fennmaradását.

A Zirci Országzászló Alapítvány részéről dr. Czuppon Károly és Kukoda Vilmos leplezte le az emlékművet

Az ünnepség a Rákóczi téren vette kezdetét, ahol leleplezték Fekete István emlékművét. Az alkotást saját forrásból és közadakozásból állító Zirci Országzászló Alapítvány részéről Egervölgyi Dezső kulturális felelős köszöntötte az egybegyűlteket. „Amikor az alapítvány kérelemmel fordult az illetékesekhez, engedélyezzék, hogy Fekete István emlékhelyet létesíthessünk Zircen, volt, aki megkérdezte: mi köze van Zirchez? A válasz: annyi, amennyi Széchenyinek, Kossuthnak, Rákóczinak, Szent Imrének, András királynak. Közös köteléke a magyarságnak, útbaigazít, hogy maradjunk meg embernek, magyarnak.” – hangzott el a köszöntőben.

A városvezetés, a diákok és a jelenlévő civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet, majd Vecsey Katalin református lelkész és Imrefi Mór plébános atya megáldották azt. A Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 6.b osztálya elénekelte a Vuk-indulót. Majd az ünneplő közösség átvonult a Zirci Ciszterci Apátság Gobelin-termébe, ahol beszédekre és az iskolások kulturális műsorára került sor.

A diákok örömmel fotózkodtak Fekete István emlékművénél, vidáman énekelték a legismertebb róka dalát

A beszédek sorát Ottó Péter polgármester nyitotta meg. Felhívta a figyelmet, hogy a Zirci Országzászló Alapítvány az idei évben ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Egy olyan civil szervezetről van szó, amely Zirc város és a térség lakosainak széleskörű támogatását élvezve végzi immár másfél évtizede tevékenységét, aminek elsődleges célja hagyományaink megőrzése, régi emlékeink felújítása, új értékek létrehozása. Kiemelte, hogy

az emlékmű állítását mintegy kétszázan támogatták, és az ünnepségre is sokan eljöttek, ami azt jelenti, hogy van létjogosultsága a Fekete Istvánnak emléket állító alkotásnak Zircen.

Fekete Istvánról azt mondta: minden művében az emberi méltóság szólal meg, az volt a célja, ahogy édesapjának is, hogy tanítson, neveljen mindannyiunkat.

„Magányosan járta az erdőt, s próbálta kifürkészni a titkait, megismerni az állatokat, a növényeket, az évszakok változását, s mindezt csodálatos módon leírva adta át nekünk”

– fogalmazott városunk vezetője, fontosnak tartva, hogy kiszakadjunk a virtuális világból, s inkább a természeti környezetet válasszuk, s hangsúlyozta, az író műveit újra és újra elő kell venni, meg kell ismerni, tanulni belőle.

A dombóvári Fekete István Múzeum vezetői is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepséget. Bodó Imre elnök – aki egyben a Fekete István Kulturális Egyesületet is képviselte – az egyesület munkásságáról és a múzeum gyűjteményéről beszélt, figyelmébe ajánlva azt mindenkinek. Nagy munkával és áldozatvállalással végzik az író életművének propagálását.

A Fekete István Múzeum képviselői megkoszorúzzák az emlékművet. Szollár András (balról) és Bodó Imre

Szollár András ifj. Fekete István levelét tolmácsolta a közönség felé:

„Gyerekkorom jól ismert és gyakran hallott, kedves szavai voltak Veszprém, Devecser, Zirc nevei. Elkötelezett keresztrejtvényfejtő vagyok, melyekben sokszor találkozom Zircre való utalással. Ilyenkor mindig úgy gondolok a városra, mint egy szeretett, kedves rokonra. Őszinte hálával és köszönettel gondolok mindazokra, akik bármilyen formában hozzájárultak édesapám zirci emlékművének megtisztelő felállításához”.

Dr. Hermann Istvánné, a Katolikus Tanítók Fekete István Egyesületének elnöke beszélt arról, hogy korábbi pedagógusként tanítási módszereiben sokszor merített Fekete István műveiből, melyeknek a mai tankönyvekben is több szerepet kellene szánni. Fontosnak nevezte, hogy a gyerekeket megszerettessük az olvasással, az egyesületüknek is ez az egyik legfőbb célja.

Az ünnepi műsorban szavalatával közreműködött Bittmann Róza (balról) és Kovács Kata, mindketten a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai.

Az ünnepséget az általános iskola 6.b osztályának hangulatos dalcsokra zárta Müllerné Vida Krisztina osztályfőnök vezetésével, Géring Klára énektanárnő felkészítésében.

A Zirci Országzászló Alapítvány végül köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult a Fekete István emlékmű létrejöttéhez.

Kelemen Gábor