A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Az apátság és a múzeum közös ügye
Halálának 250. évfordulóján kiállítással
emlékezik Dubniczay István kanonokra a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti
Alkotóház. Műhelyek és kiállítások nyíltak meg a Múzeumok Éjszakáján abban a
házban, melyben a kanonok élt. A barokk kori épület reneszánszát éli.
A
vendégeket dr. Ruttkay-Miklián Eszter,
a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte. Elmondta, a ház első írásos említése Dubniczay István végrendeletéből ismert, építése 250 éve, 1766-ban fejeződött be Dubniczay
István halálával. A kiállítás létrejötte egy többéves folyamat eredménye. Szellemi
megálmodója dr. Németh-Vida Beáta történész,
a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház munkatársa volt. A ház történetét
már kutatták egy pályázat keretében, és a kutatómunka során sok érdekes adatra
bukkantak. Dr. Németh-Vida kiemelt feladata Zirc történetének kutatása, és a
Dubniczay-ház kapcsán végzett szellemi feltáró
munka ennek egyik állomása is lehet, sőt nagy lépés a tervezett Zirc története
kiállítás és könyv felé is – hangzott el.
„Ez közös ügy az apátsággal”
– fogalmazott a múzeumigazgató, ezért nagy örömére
szolgált, hogy Dékány Á. Sixtus, a
ciszterci rend apátja elfogadta a felkérést a kiállítás megnyitására.

Dékány Á. Sixtus apát nyitotta meg a kiállítást. A Dubniczay-hagyaték az apátság és a múzeum „közös ügye”
Zirc
története sokáig az apátság története volt, Dubniczay kanonok szerepe pedig
több szempontból is fontos. Egy olyan korszakban élt, amikor az apátság
újraindult hosszú Csipkerózsika-álmát követően – mondta Sixtus apát.
Hozzátette: az újrainduláskor szellemi és lelki támogatóra leltek Dubniczay Istvánban,
aki anyagilag is jelentősen támogatta az apátságot. „Jó befektetés volt ez a
részéről” – fogalmazott. Bátor bizalommal és őszinte tisztelettel fordult a
ciszterciek felé. Volt egy olyan vágy a szívében, hogy szeretne ehhez a
közösséghez tartozni, ennek köszönhető a ragaszkodása, szellemi kötödése. A
segítségével, a támogatásával próbált a közösség építő tagjává válni. Ez volt a
bizalmának a jele, viselkedése ebből a szempontból is tanulságos – hangsúlyozta
a főapát.
Kiemelte továbbá, hogy
Dubniczay István szellemi és lelki értéket látott abban a közösségben, ami újraindult, és az a cél is vezérelte, hogy ez a szellemiség ne hiányozzon a magyar egyházi életből. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben is lesznek olyan világi, egyházi emberek, akik nem csak adnak, hanem bizalommal adnak, hiszen ez felértékeli mindazt, amit nyújtanak. Azt kívánta, hogy nagy körültekintéssel és figyelemmel szemlélje mindenki ezt a kiállítást, és Dubniczay kanonok életművének ne csak a látványos elemeit vigyék magukkal, hanem emberi jellemvonásait is.
Dr.
Ruttkay-Miklián Eszter megköszönte apát úrnak a támogatói bizalmat, majd köszönetet
mondott mindazoknak, akik segítették a munkát, így például az érseki és a
megyei levéltárnak, a megyei levéltárból különösen Jakab Rékának. A kiállítás-megnyitón is jelenlévő Bán Elizeus atya a latin iratok
fordításában segített. Fontos együttműködő partner volt a témában leginkább
érintett Művészetek Háza, így a kiállítás októbertől ott lesz majd látható –
mondta el az intézmény vezetője.
Ezt követően dr. Vida-Németh Beáta, a kiállítás kurátora tartott tárlatvezetést az érdeklődőknek.

A
kiállítás az üvegezett folyosón kezdődik, majd egy helyiségbe belépve még
jobban elmélyedhetünk a történelemben. Fotókkal illusztrált tablókon elevenedik
meg a múlt, a kiállítóteret a Dubniczay-ház gerendái szegélyezik. Társasjáték
idézi meg a barokk kor hangulatát, szellemét, egy vitrinben pedig beleolvashatunk
Dubniczay István kéziratába. A tárlat ideiglenesen került elhelyezésre itt. Már
most nagy az érdeklődés iránta, ezért a „hagyaték” vándorolni fog. A Reguly
Múzeum meghívást kapott többek között a felvidéki Dubniczára és a
lengyelországi Heinrichauba, arra a helyre, amely szorosan összekapcsolódik
településünk történelmével, hiszen a 18. század első évtizedeiben az itt működő
ciszterci rend vette kezébe a zirci ügyeket, s teremtette meg az újratelepítés
feltételeit…
Kelemen Gábor