A bakony fővárosa

archívum - esemény

archívum - hírek

Az apát, aki a tanítóvá válás útjára állította a rendet

Emléktáblát avattak Dréta Antal, az első magyar származású ciszterci apát tiszteletére az arborétumban. A Zirci Országzászló Alapítvány és az Országos Széchenyi Kör Zirci Csoportja gróf Széchenyi Istvánról is megemlékezett születésének 232. évfordulóján.


A Széchenyi-szobornál kezdődött az ünnepség, ahol dr. Kőváry GyörgyEgervölgyi Dezső gondolatait tolmácsolva – azt hangsúlyozta, hogy

Széchenyi nagysága alkotásainak örök valóságában rejlik.

Felhívták a figyelmet, hogy a „legnagyobb magyar” születése mellett szeptember 21-e egy másik eseményről is emlékezetes, 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre „Az ember tragédiája” című drámai költeményét a Nemzeti Színházban, az előadás nemzetközi téren is nagy sikert aratott.


Az emlékező szervezetek ezt követően elhelyezték koszorúikat gróf Széchenyi István szobránál.

Zirc Városi Önkormányzat főhajtása, balról jobbra: Viziné dr. Horváth Judit jegyző, Ottó Péter polgármester és Varga Zita, az Emberi Kapcsolatok Bizottság elnöke

Immár hagyományosan emléksétával folyatódott az ünnepség, a résztevők az alapítvány által az arborétumban és környékén elültetett emlékfákhoz sétáltak, felidézték azok alakját, akikkel lelki, szellemi, érzelmi kapcsolatba kerültek.

Az emléktáblák már nem köveken, hanem egy friss fejlesztés eredményeként, Bittmann Károly és fia, Bittmann Balázs által készített esztétikus faoszlopokon helyezkednek el, melyek helyét az alapítványi tagok alapozták meg szorgalmas munkával az ünnepséget megelőző napokban.

Ottó Péter polgármester felköti a szalagot az új faoszlopok egyikére a Szent István téren, az államalapító királyunk tiszteletére tíz éve ültetett, már terebélyes hársfa alatt. Balról Bittmann Károly, a Zirci Országzászló Alapítvány titkára

Az arborétumban az első, gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, 1991-ben elültetett kocsányos tölgy táblájára Viziné dr. Horváth Judit jegyző kötötte fel a szalagot.


Egy új emléktábla avatására is sor került, ezzel Dréta Antal, az első magyar származású ciszterci apát emlékének adóznak. Életútjáról Huszár Lőrinc plébános atya beszélt, méltatva a rend néhai elöljárójának érdemeit is.


Bevezetésként Jókai Mór „Enyém, tied, övé” című regényéről beszélt, mely részben Zircen és a környéken játszódik, és az 1848-49-es eseményekről szól. A cselekmény a zirci arborétumban, illetve az apátságban indul, ahol járt is az író, ezért pontosan leírta a helyszínt a műben. Ott látta azt a festményt, amely ma is megtekinthető a Látogatóközpontban, és azt ábrázolja, ahogy I. Ferenc király egy okmány átadásával kinevezi Dréta Antalt a függetlenedett zirci apátság első apátjává.


„Az apát úr úgy tűnik fel a képen a király mellett, mint egy óriás. Széles homloka, erős szemöldöke, ajkai fölött a borotválás dacára is feketéllő bajusz, a merész szemek tanúskodnak róla, hogy ez az alak nem szokott eszköz lenni, hanem cselekvő kéz”

– idézett a regény soraiból Lőrinc atya, majd hozzátette: valóban ilyen volt a napvilágot 1762-ben, Győrszentmártonban, a mai Pannonhalmán Dréta János néven meglátó apát. 1785-ben lett a zirci apátság szerzetese, 1787-ben szentelték pappá. Volt plébános Lókúton, Borzaváron és Magyarpolányban, tanított egy elemi iskolában Veszprémben és hitoktatóként Zircen. 1803-ban zirci perjellé, majd 1814-től az önállóvá vált zirci apátság apátjává nevezték ki.

Huszár Lőrinc plébános atya emlékezett Dréta Antalra, az első magyar származású zirci apátra

Megtudhattuk azt is, hogy

vezetése idején vált a ciszterci rend iskolafenntartóvá, a székesfehérvári, a pécsi és az egri gimnázium tartozott akkoriban hozzájuk. Ő indította el a tanító renddé válás útján a zirci szerzetesi közösséget.

Az iskolák fenntartása gazdasági problémákat okozott, de Dréta Antal kemény kézzel rendbe tette az apátság gazdálkodását, rendezte a személyi kérdéseket, sőt a tűzvész következtében elpusztult, szintén alá tartozó pásztói apátságot is újjáépítette néhány éven belül. Fontosnak tartotta a szerzetesek képzését és fejlesztette a zirci könyvtárat. Apáti szolgálata alatt újjá szervezte a Mezőföldön található Újmajorpusztát, ahol a rendnek birtoktestei voltak, Hercegfalva néven pedig települést is létrehozott, melyet ma Mezőfalvaként ismerünk. Az első magyar ciszterci apát kétszáz évvel ezelőtt, 1823. december 18-án Zircen hunyt el.


Az emlékező gondolatokat követően a plébános atya megáldotta Dréta Antal emléktábláját.


Cikk: Kelemen Gábor

Fotók: Boross László