A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Ankét a 60 éves kutatóprogram jegyében
Tizenhatodik alkalommal került
megrendezésre a Bakony-kutató ankét, melynek városunk adott otthont. Jeles
évfordulóhoz kötődött az idei tanácskozás, hiszen 60 évvel ezelőtt, 1962.
október 9-én indult útjára „A Bakony természeti képe” kutatóprogram.
A vendégeket – a szakma jeles képviselőit és az érdeklődő állampolgárokat – Ottó Péter polgármester köszöntötte a Városházán megtartott rendezvényen. Hangsúlyozta,
amikor Bakony-kutató ankétról beszélhetünk és egy hatvanéves múltra tekintünk vissza, akkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma ötvenéves fennállását ünnepli idén, hiszen a Bakony-kutatás – még ha szélesebb körű munkát is jelent – a mai napig szervesen kapcsolódik az intézményhez.
Ottó Péter polgármester nyitotta meg az ankétot. Balról dr. Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója, jobbról dr. Gubányi András, a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos és gyűjteményi főigazgató-helyettese
A városvezető gratulált a Bakony-kutatóknak az elmúlt hatvan évhez, az ankét résztvevőinek pedig azt kívánta, hogy a tartalmas tanácskozás mellett érezzék jól magukat Zircen.
Dr. Gubányi András, a Magyar
Természettudományi Múzeum tudományos és gyűjteményi főigazgató-helyettese is
köszöntötte az ankét résztvevőit.
Felidézte, hogy
majdnem napra pontosan hatvan éve, október 9-én történt, hogy Papp Jenő neve által fémjelezve elindult a Bakony-kutatás,
amely komolyan hozzájárult ahhoz,
hogy megalakulhatott Zircen a természettudományi múzeum, majd később önálló
intézménnyé nőtte ki magát. Jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum
filiáléjaként működik, s úgy látja, gyümölcsöző a kapcsolat a két intézmény
között.
Emlékeztetett,
hogy az elmúlt ötven év hozadékát tíz évvel ezelőtt egy nagyon szép szimpózium
keretében ismertették a kollégák, és nagyon sok publikáció is megjelent. A
legutóbbi tíz esztendő számadását illetően pedig négy komolyabb tanulmánykötet
látott napvilágot, s mintegy harmincfős kutatógárda dolgozott a Bakony
kutatásán. A jelenlegi tudományos tanácskozás kapcsán kiemelte, rendkívül
széles spektrumot ölel fel, hiszen nemcsak állattani-, hanem botanikai
kutatások is folytak a Bakony területén, az előadások során pedig nemcsak a
kutatásokról, hanem azok társadalmi hasznosulásáról, illetve az aktuális
kérdésekről is szó esik.
Az első előadást dr. Kutasi Csaba, a házigazda MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója tartotta a 60 éves kutatóprogramról, megemlékezve az utóbbi években elhunyt Bakony-kutatókról is.
Dr. Kutasi Csaba múzeumizgató felidézte a Bakony-kutatás kezdeteit, főbb mérföldköveit
Elmondta, hogy a Bakony széleskörű értékeinek feltárását célzó programot dr. Papp Jenő tervezte, ő volt az, aki körbeküldött egy levelet a Bakonyt természettudományi szempontból vizsgáló intézmények és magánkutatók részére, kérve őket a programhoz való csatlakozáshoz.
A kutatóprogram egy értekezlettel vette kezdetét, melyet 1962. október 10-én tartottak a veszprémi Bakonyi Múzeumban.
Hangsúlyozta,
olyan mennyiségű természettudományi anyag került be a megyeszékhely múzeumába,
hogy el kellett gondolkodni az elhelyezésén. Már 1963-ban felvetődött az ötlet,
hogy Zircre kerüljön, ami aztán 1972-ben valósult meg. Dr. Papp Jenő 1969-ben
tervezte meg, hogy hol és milyen formában lehetne elhelyezni a múzeumot. Annak
vezetése azonban már nem az ő nevéhez, hanem dr. Tóth Sándoréhoz fűződik, aki 1970-ben vette át a program
koordinálását, stabilizálta és kiszélesítette azt.
„A Bakony természeti képe” kutatóprogramot dr. Papp Jenő indította el (Fotó: Internet/dr. Kutasi Csaba)
Mint az elhangzott,
az ankétok a kutatói közösségek összetartását és a kutatási eredmények közzétételét szolgálják,
kezdetben gyakrabban, majd a nyolcvanas évektől már csak
nagyobb időközönként rendezték meg, a legutóbbira öt évvel ezelőtt, 2017-ben
került sor. Azonban nemcsak ezeken a tudományos alkalmi tájékoztatókon adtak
számot a kutatók, hanem számtalan szakcikk és kiadvány is megjelent a kutatási eredményekről,
ezekről is beszélt az előadásában dr. Kutasi Csaba.
Az előadó megemlékezett a program meghatározó kutatóiról, akik az utóbbi öt évben távoztak az élők sorából. A Bakony nappali lepkéinek kiváló ismerője, Dietzel Gyula 2017 júliusában hunyt el. Két hónappal az 55. évfordulóra szervezett ankét után a program elindítója, dr. Papp Jenő is elhagyta a Bakony-kutató közösséget. Két évvel ezelőtt hunyt el Eszterhás István tanár, barlangász, vulkanológus, a bakonyi barlangok elhivatott ismerője. Az elmúlt évben távozott az élők sorából dr. Merkl Ottó, aki 1983-ban csatlakozott a programhoz a Bakony bogárfaunájának vizsgálatával és szintén az elmúlt évben vettek búcsút Rozner Istvántól, aki ugyancsak a bogárfauna vizsgálatával lett résztvevője a programnak 1976-ban.
„Emléküket és örökségüket megőrizzük, elhivatottságuk példaként szolgál a fiatal nemzedékek számára”
– zárta gondolatait a
múzeumigazgató.
Katona Lajos Tamás, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának munkatársa az elmúlt öt év geológiai kutatásairól és a múzeum geológiai gyűjteményében végzett műhelymunkákról beszélt. Megtudhattuk többek között, hogy erdélyi testvérvárosunkban, Baróton is végeztek kutatómunkát
A XVI. Bakony-kutató ankéton összesen tizenhárom előadás hangzott el a szakmai képviselőitől, majd a legújabb kutatási eredmények ismertetését követően a kutatói közösség megtekintette az „50 év a Bakony szívében” című, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának fél évszázados fennállása alkalmából nyílt időszaki kiállítást.
Kelemen Gábor