A bakony fővárosa

Amikor a falak mesélnek a történelmünkről

Újabb helytörténeti kiadvánnyal gazdagodott városunk, bemutatták a Zirc története könyvsorozat harmadik kötetét, amely a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóháznak helyet adó Dubniczay-ház történetét dolgozza fel.


A könyvsorozat első két kötete Zirc középkori és újkori történetét mutatja be, most pedig egy olyan épület került a középpontba, amely városunk múltjában és jelenében is meghatározó szerepet játszik: Dubniczay István hantai prépost egykori lakóháza több funkciót is betöltött az idők során, 2021 szeptembere, a nemrégiben „Év Kiállítása” díjat elnyerő „Regulyversum – minden Regulyról” kiállítás megnyitója óta azonban már csak kifejezetten kulturális célokat szolgál.

A könyv ünnepélyes bemutatójára a hely szellemének megfelelően a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban, a Dubniczay-teremben került sor a „Házról házra” című program keretében, az érdeklődő közönséget dr. Vida Beáta, a házigazda intézmény megbízott igazgatója, a bemutatott könyv szerkesztője köszöntötte a jeles alkalomból.

Dr. Vida Beáta tartja kezében a könyvsorozat harmadik részét, a vetítővásznon az épület, melynek a történetét bemutatja a legújabb kiadvány


A kiadványról Németh Gábor beszélt, akit immár az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatójaként köszöntöttek. Örömét fejezte ki, hogy már a harmadik kötet látott napvilágot a „Zirc története” könyvsorozat részeként.


Elmondta, hogy az első cikkben Dubniczay István éneklő kanonok életútját kísérhetjük végig, aki Veszprémből érkezett, püspökétől, Padányi Bíró Mártontól menekülve jelent meg Zircen, a ciszterciek tulajdonát képező épületben telepedett le és jelentős anyagi támogatást nyújtott a szerzetesrendnek, amikor Zirc és az apátságot újraalapító Heinrichau közötti kapcsolattartás a 18. századi háborúk következtében nehézkessé vált és a merkantilista politika miatt a pénzek is elapadtak. Dubniczay a vagyonának jelentős részét is a ciszterciekre hagyta.


A könyv második fejezetében Zirc első térképe kerül terítékre 1766-ból, amelynek elemzését a Dubniczay István életútját is feldolgozó dr. Vida Beáta történész végezte el. Megtudhattuk, hogy a történelmi kor összes jelentős zirci épülete bemutatásra kerül azon a térképen, melyet egy urbáriumrendezés idézett elő. Majd az építéstörténetbe nyerhetünk bepillantást a falkutatást is végző Koppány András révén, akinek az előadása is erről szólt a zirci bemutatón.

Németh Gábor könyvtárigazgató fűzött gondolatokat a könyvhöz, mely szerkezetében a kronológiát követi

A kötet negyedik része az épület funkcióját mutatja be a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház munkatársainak szerzőségében. Végül egy gazdag fotóanyag következik, mely Németh Gábor szerint nagyban növeli a könyv értékét, kiegészíti annak mondanivalóját.

Mindenkinek ajánlotta a könyvsorozat harmadik elemének kézbevételét, annál is inkább, mert helytörténeti műről van szó, mely az identitásunkat is erősíti.


„Ezek a falak mesélni tudnának” – hallhatjuk egy-egy régi épület kapcsán, és ez az egykori Dubniczay-házat illetően nemcsak feltételes módban értendő: 2007-ben vette kezdetét az a folyamat, amely fontos építéstörténeti adalékokkal szolgált, nem véletlen, hogy ennek egy külön fejezetet szenteltek a könyv lapjain. A falkutatás folyamatát a régész szakmájú, épületkutatásokkal foglalkozó Koppány András, a kutatómunka irányítója ismertette.


Az előadó bevezetésként azokról a forrásokról beszélt, amelyek alapul szolgáltak számukra a kutatómunka megkezdéséhez.

A falkutatás során fény derült többek között arra, hogy a 19. század közepén jelentős átalakítás történt az épületen, ekkor alakították ki a jelenlegi bejáratot, kapualjat és a hozzákapcsolódó lépcsőházat. Az emeletet pedig utólag építették rá a földszintre, erre az eltérő falazóhabarcsból és a téglafalazat rakásmódjából következtettek.


Az épületben korábban használt helyiségek – szabad kéményű konyha, kamra, pitvar, szobák, gazdasági épületek, kovácsműhely – nyomára is rábukkantak, az egykori uradalom gazdatisztjei is laktak az egyik épületrészben, befalazott ajtók, ablakok, szekrényfülke, kemencelenyomat mutatták a múltban végbement belső átépítéseket, a jelenleg alkotóműhelyeknek helyet adó épületszárnyban is gyakoriak voltak a funkcióváltások.


A falkutatás során mindig vannak olyan kérdések, amelyekre nem lehet egyértelmű választ adni a feltárt jelenségek alapján, igaz ez a Dubniczay-házra is: a 18. századi emeletre vezető lépcsőház helyének leírt meghatározása például reális és indokolható hipotézis marad.

Koppány András a falkutatás folyamatát ismertette, háttérben a Reguly Múzeum, egykori Dubniczay-ház részlete még a felújítás előtt

A kutatási eredményeket fotókkal gondosan dokumentálták, és az előadás során be is vetítették azokat: szinte rá sem lehetett ismerni az akkori és a mai, teljesen megújuló épületegyüttesre.


Dr. Vida Beáta a falkutatás kapcsán kiemelte az együttműködést és köszönetét fejezte ki Koppány Andrásnak, hangsúlyozta továbbá az intézményfenntartó Zirc Városi Önkormányzat pozitív hozzáállását a munkálatokhoz. Ezt követően ajándékpéldányokat adott át a kiadványból, mely az „A Bakony, a mi otthonunk!” TOP-os pályázat keretein belül jelent meg.

A könyv limitált mennyiségben elérhető a Reguly Múzeumban.


Újabb helytörténeti kiadvánnyal gazdagodott városunk – a program résztvevői érdeklődve vették kezükbe a Zirc története könyvsorozat harmadik részét

A Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház „Házról házra” című programja a Magyar Népmese Színház „Balzsammesék” című előadásával vette kezdetét. Az alkotóházban kézműves-foglalkozások várták az érdeklődőket: a Művészetek Háza munkatársával, a Tegulárium vezetőjével, Kóródy Lászlóval téglákat készíthettek a vállalkozó kedvűek, Marton Károly vezetése mellett csendharangok készültek, Szőnyegi Zsófiával üdvözlőtáblákat festettek kicsik és nagyok. B. Dobos Teréz a szövő-, Gáspár Mariann a bőrösmesterség rejtelmeibe avatta be az alkotni vágyókat.


A mézeskalácsos műhelyben a Bakony Finnbarátok Köre Egyesület meleg vendégszeretete várta a betérőket, kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt a finom falatok mellett.

A Magyar Népmese Színház már nem először járt Zircen, most újabb előadással ajándékozta meg a gyerekeket

(Fotó: RAMNKA)

A kézműves-foglalkozások is igazodtak a program tematikájához, itt éppen téglákat készítenek a gyerekek

Többek között ilyen finomságokkal várták a finnbarátok a mézeskalácsos műhelybe érkezőket


Kelemen Gábor