Alpokalja – Fertő-táj BringásVándor 2021. 08. 04. – 2021. 08. 10. Úti beszámoló


Az Aktív Magyarországért közreműködésével pár évvel ezelőtt újraindultak hazánkban a vádortáborok, melyeken évről évre egyre több gyermek vesz részt. Az idei nyáron is több ezer diák nyaralhatott aktívan egy hétig a vízi-, erdei-, zarándok- és kerékpáros vándortáborokban. A táborokhoz akkreditált pedagógus-továbbképzés is társul, ami lehetővé teszi, hogy a kísérő pedagógusok megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek a táborok megszervezéséhez és lebonyolításához.


A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) már nyolc útvonalon szervez bringás vándortábort, melynek célja hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése, ápolása, valalmint a sport, az egészséges és környezettudatos életmód kialakítása, támogatása. Ezeken a túrákon a kerékpárokat, a bukósisakokat, valamint a kerékpáros táskákat a MAKETUSZ biztosítja a résztvevők számára. A megérkezéskor kapott ajándékpóló és kulacs nagyon hasznos a tábor során.


Idén már második alkalommal vehettek részt zirci diákok kerékpáros vándortáborban. Barcsai Beatrix, Detre Anita valamint túrakísérőként Matuszczak Róbert vezetésével, a 13 diák és két szülő egy hét alatt járhatta be az Alpokalja és a Fertő-táj vidékét. Az első táborral ellentétben idén a csomagok szállítása a bringásokra várt.

A zirci vándorbringázókat az sem riasztotta el a hosszú úttól, hogy ezúttal a csomagokat is nekik kellett cipelniük

„Az emberek olyanok, mint a kerékpárok. Csak addig tudják fenntartani az egyensúlyukat, amíg mozgásban vannak.” (Albert Einstein)


Úti beszámoló a táborvezetők tollából:

„Augusztus negyedikén vonattal érkezett a lelkes csapat Lövőre, ahol nem volt idő pihenni, hiszen a kerékpárok átvétele és beállítása után egy 34 km-es út várt a bringásokra. Első megállóként Nemeskéren megtekintettük az evangélikus templomot. Az 1732-ben épült templom különlegessége a több száz éves fabelső, a gyönyörűen faragott oltár. Zsirán egy geológus házaspár várt minket, ahol érdekes előadást hallgathattunk, melynek keretén belül betekintést kaptunk a kövek titokzatos világába. A túra végén visszatértünk Lövőre, ahol vacsora után íjászkodtak a fiatalok, majd egy kis ismerkedős, csapatépítő játékkal zártuk le a napot.


Második nap változó intenzitású esőre ébredtünk, ami kissé megnehezítette az utunkat Sopronba. Útközben Kópházán megállva egy múzeumpedagógiai foglalkozás keretén belül ismerkedhettünk meg a „várvidéki” horvátok történetével és tamburaszó kíséretével énektudásunkat is kipróbálhattuk, ami alapján sajnos kórusnak nem voltunk alkalmasak, így maradtunk a kerékpározásnál és folytattuk utunkat. Sopronban ellátogattunk a most átadott Erdő Háza Ökoturiszikai Központ és Vadasparkba, ahol erdész mutatta be a soproni erdő rejtett csodáit, az erdei ökoszisztéma értékeit. Este Sopron kivilágított, hangulatos belvárosában tettünk egy sétát.


Következő napunkat is soproni sétával kezdtük. A 14. században épült Nagyboldogasszony-templom, vagy népies nevén Kecske-templomot jártuk be, majd felmentünk a Tűztoronyba, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és a ránk váró lankákra. A város kulturális értékeinek megtekintése után újra kerékpárra pattantunk és elindultunk a Fertő-tó felé. A csapat aktívabb része kitérőt tett a Páneurópai Piknik helyszínére, ahol az elmúlt években épült meg a látogatóközpont. A történelmi esemény helyszíne ma kedvelt turistacélpont. Hogy ne csak a pedálon legyen a lábunk, útközben pihenésképpen 300 lépcsőfokot megmászva a gróf Széchényi Ferenc által épített fertőbozi Gloriette-kilátóból gyönyörködtünk a tájban.


A következő éjszakánkat a hegykői kempingben, sátrakban töltöttük. A medence meleg vízében sikerült kicsit ellazítani a megfáradt izmokat. Itt volt lehetőség röplabdázni – háló nélkül, ami persze a kreatív csapatnak nem okozott problémát, viszont annál több derűt. Negyedik napunk délelőttjét a kemping területén napozással, strandolással, fürdőzéssel, vízilabdameccsel töltöttük. Szerencsére az idő is kedvezett. A nap második felében egy rövid túra után érkeztünk Fertőszéplakra, ahol a felújított Széchényi-kastély ad otthont a Peisonia Látogatóközpontnak. A világörökségi helyszíneket bemutató kiállítás bepillantást ad a Fertő-táj egyedi és univerzális értékeibe. Ezen a napon Fertődön volt a szállásunk. A városban az Esterházy Kastély Marionett színházát, a gyönyörűen virágzó és illatozó rózsakertet és a Mária Terézia tiszteletére épített Bagatellt is megnéztük, melyeken keresztül megismerkedtünk az Esterházy család történetével.

A csapatépítés a szárazföldi kilométerek után vízben is folytatódott

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője.

Ez a környezet rengeteg vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételt. Az ötödik napon madárlesre indultunk. A környékünkről származó Tislér Diána, „a természet tolmácsa” tartott nekünk madárlessel egybekötött élménydús beszámolót a környékről, értékekről, természetről. Magasfokú tudása, lelkesedése közelebb vitt bennünket a táj természeti, kulturális kincseibe, távcsövekkel egészen testközelivé váltak a ritka madarak. Még sokáig hallgattuk volna, de várt bennünket a következő állomás. A fertőújlaki Csapody Természetiskolában volt a szállásunk. Fertőújlak a környékbeli lakosság számára ma is Mexikó, egykor az Esterházy-uradalom része volt, természetvédelmi szempontból értékes, védett szikesek veszik körül. A határmenti faluból 25 km-es túrát tettünk Ausztriába. A legbátrabbak (természetesen a lányok) megfürödtek Illmitz város strandján a jéghideg Fertő-tóban, megtekintettük az illmitzi látogatóközpontot, majd a szikes tavak mellett tekertünk vissza. A már nyugodni térő nap sugarainál egy tó partján defektet szerelni igazán élménydús. Szerencsére szakemberekben nem volt hiány. Naplementében bringázást, homloklebenygyakorlatokat, nagy beszélgetéseket, fotózást terveztünk estére. Sajnos naplemente a felhők gyülekezése miatt nem volt, de a mi fiataljaink ezt is megoldották. A jó hangulatot ezek a felhők egyáltalán nem árnyékolták be.

A bringás csapat a Fertő-tó partján - a túra során Ausztriába is áttekertek


Hallottatok már Hany Istókról? A „hany” ősi, finnugor eredetű szó, mocsarat, lápot jelent. Istók története több magyar írót is megihletett. Többek között Jókai Mór Névtelen vár című regényében is életre kel alakja. Hatodik napunk során többször is szóba került a fiú története. Az öntésmajori látogatóközpontban nemcsak a hansági táj természeti értékeivel ismerkedhetünk meg. A kiállítás bepillantást ad a hany geológiai, talajtani történetébe, és a hansági emberek által gyakorolt régi mesterségekkel is megismertet. A fizikai terhelést bírni kell. Kaposváron a cukrászdában magunkhoz vettünk némi szénhidrátot, hogy a hosszú utat bírjuk az utolsó szállásunkig. Göbös-Major Ökoturisztikai Központ az Esterházy család egykori majorja. A szállásunkat körülvevő erdő, tó, nyugalom ideális helynek bizonyult a táborzáráshoz. Utolsó esténken a hét látnivalóiból, információiból állítottunk össze egy kvízt. Vacsora után a gyerekekkel és kísérőinkkel közösen értékeltük a hetet.


A hetedik napon kezdőállomásunkra, Lövőre tekertünk vissza, ahol a kerékpárok és táskák rendbetétele után az Alpokalja – Fertő-táj bringásvándor útvonalfelelőse, Szabolcs köszöntött bennünket és adta át az ajándékokat a kvíz győztesének: Hardi Milánnak, a túra legfiatalabbjának: Váliczkó Attilának, és a túravezetőnk jobbkezének: Tribel Andrásnak. Gratulálunk ezúton is fiataljainknak.


A kerékpározás lehetőség arra, hogy legyen idő megélni az utazást és része legyünk a tájnak, a természetnek, mely körülölel bennünket. A távolban kimagasló templomtornyok nem csak térben mutathatnak irányt utunk során. Pedagógusként fontosnak tartjuk a sport mellett, hazánk kulturális és természeti értékeinek megismertetését, ápolását, megőrzését. Fontos, hogy megteremtsük magunkban és környezetünkben az egyensúlyt. Fontos, hogy a jövő nemzedéke találkozzon mindazzal a kinccsel, amit hazánk rejt. Talán a mi kis csapatunknak sikerült „tornyokat” mutatnunk - reméljük, egy bringahosszal közelebb kerültek az értékekhez, csodákhoz és önmagukhoz. Büszkék vagyunk a csapatra! Egy hét alatt 240 km megtétele után balesetmentesen tértünk haza. A vonaton hazafelé már a következő évi túrát terveztük.


Detre Anita és Barcsai Beatrix szervezők szinte szárnyakat kaptak az örömtől, amit számukra a kerékpártúra jelentett és amit át tudtak adni a fiataloknak


Bittmann-né Katzer Nóra közreműködésével a zirci Reguly Iskoláért Alapítványon keresztül többen is támogatták a zirci vándortáboros csapatot. Ezúton is köszönet nekik, hogy segítségükkel szilikon-karkötőt, törölközőt, pólót, kulacsot, hűsítő zselét, védőkrémet, gyógyszereket, kolbászt, szalámit tudtunk adni a gyerekeknek, valamint a soproni buszköltséget is ki tudtuk fizetni. Támogatóink voltak: Vezir-Hús Kft Zirc, Szent Hubertus Patika Zirc, Barcsai Barnabás – Aqua-Profi Kft. Csajág, Detre Anita, Hotel Kapitány Sümeg, MAKETUSZ, Aktív Magyarországért. Köszönet Matuszczak Róbertnek, hogy mutatta az utat és végigkísért minket a túrán.”


A beszámolót írta: Barcsai Beatrix és Detre Anita

Képaláírásokkal ellátta honlapunk szerkesztősége.