Akire a gondviselés Európa sorsát bízta

– A magyar történelem útja az emlékezet szülte emlékkövekkel van szegélyezve. Van, aki kapott emléket, mások pedig csak úgy jelennek meg, mint a „hősök”, név nélkül.

Egervölgyi Dezső, a szervező Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse mondta ezeket a gondolatokat Hősök-napi ünnepi beszédében, az I. András téren található emlékműnél, majd gróf Zrínyi Miklós példáján keresztül közelített a hős fogalma felé.

A horvát bán, államférfi, költő és hadvezér munkásságát, tevékenységét meghatározónak nevezte kora politikai, szellemi mozgásában. Ő volt az, aki az Európát fenyegető oszmán veszedelem elleni harcában pontosan felismerte a nemzeti összefogás és az európai összefogás jelentőségét, és ezt értékelték benne kortársai is. Jelentőségének bemutatását érzékeltetve hangsúlyozta, nem gróf Széchenyi István volt az első, aki a magyar történelemből levonta a tanulságot és nevelő szándékkal tárta a nemzet elé, hanem gróf Zrínyi Miklós.

Az ünnepség szónoka ugyanakkor azt is hozzátette, hogy mind a ketten koruk meghatározó személyiségei voltak, akik a zseni önérzetével, megfellebbezhetetlen igazuk tudatával, igazi nemzetszeretetükkel írták jobbító szándékú soraikat, könyveiket. Európai műveltségük, széles látókörük, politikai, katonai tapasztalatuk, szintetizáló képességük és jelentős vagyonuk mind a nemzetet szolgálta, nem véletlen, hogy sok volt a közös vonás a gondolkodásukban.

Egervölgyi Dezső ünnepi beszédében Zrínyi Miklóst, a magyar történelem egyik hősét méltatta

Részletesen taglalta a hős hazafi életrajzát, több idézetet is felolvasott a műveiből, s Zrínyi Miklóst méltató szavakat is tolmácsolt. „A kiváló Zrínyi gróf az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta” – olvasható egy 1664-ben megjelent életrajzban, VII. Sándor pápa pedig arról írt Zrínyinek címzett levelében, hogy a róla kapott hírek mind az ő nagyszerű cselekedeteiről szólnak, s hogy „ő az az ember, akinek a hírneve az oszmán hatalomban félelmet kelteni, a keresztény világban reményt ébreszteni látszik”.

Egervölgyi Dezső végül hangsúlyozta,

Zrínyi annyiban különbözött kortársaitól, hogy gondolatait, szellemiségét országos programmá tette, és így válhatott a tizenhetedik század legnagyobb magyarjává, akinek életcéljává vált az ország töröktől való felszabadítása idegen segítség nélkül.

A műsort Csaba Lilla, a társszervező Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB munkatársa vezette és előadta Gyula Pál „A hősök sírja” című versét.

A koszorúzók sorfala, Ottó Péter polgármester és Hellebrandt Ferenc alpolgármester főhajtása a hősök előtt

Kelemen Gábor