A bakony fővárosa
archívum - esemény
archívum - hírek
Akinek a tanműhely volt a második otthona
Kimagasló szakmai munkájának
elismeréseként „Zirc Város Közoktatásáért” kitüntetésben részesült Rábai
József, a Pápai SZC Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium
szakoktatója.
Rábai József szakoktató,
gyakorlati oktatásvezető 1984-ben kezdte meg munkáját a jogelőd 307. számú
Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahol előbb 1989-ig dolgozott, majd 1998-ban
visszatért a szakképző iskolába, és huszonöt éven át segítette kollégái
munkáját, nevelte, oktatta a diákokat.
Sokoldalúságát bizonyítja,
hogy a
gépész szakmák felnőtt oktatásában, zöldterület-gondozó,
zöldhulladék-hasznosító tanfolyamokon is tanított, a kamarák felkérésére pedig
részt vett szakmai vizsgákon és szakértőként a gyakorlati helyminősítésekben is
aktív szerepet vállalt.
Rábai József a „Zirc Város Közoktatásáért” szakmai kitüntetéssel a Városházán
Kreatív személyiség, aki mindig törekedett arra, hogy a tanítványaiban meglássa a pozitív tulajdonságokat, és nemcsak meglátta, hanem rendre elő is hívta azokat.
Számtalan versenyre
készített fel tanulókat odaadó, önzetlen munkájával, lelkesedésével és magas
szintű hozzáértésével. Közel ötven diákja jutott be a Szakma Kiváló Tanulója
Verseny országos döntőjébe. Kiemelkedő teljesítményüknek köszönhetően a
többségük mentesült a szakmunkásvizsga alól, kitűnő eredménnyel.
A tanműhelyt szinte az otthonaként szerette.
Szívesen töltötte ott az időt és szívügyének tekintett
minden feladatot. Nemcsak szakoktatóként és gyakorlati oktatásvezetőként, hanem
emberként is mintát mutatott. Vezetése alatt történt meg a műhely lapostetőjének
felújítása és a szociális épület magastetős fedése, a fűtés teljes korszerűsítése,
az informatikai hálózat és az elektronikai védelmi rendszer kiépítése.
Rábai József szakoktató hallgatja a méltatását, melyet Horváth Attila igazgató ismertetett
A tanműhely vezetése mellett – annak ellenére, hogy nem munkaköri kötelessége – a kezdetektől fogva felvállalta az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteményének a gondozását.
Gépészemberként látta a gyűjtemény jelentőségét, értékét, és tanárként kötelességének érezte megóvni azt az utókor számára.
A gyűjtemény látogathatóságát
szinte egyedül biztosítja, tanítási időn kívül is fogadja a vendégeket, igény
szerint szakvezetést is tart. A gépek szerelésébe, javításába, felújításába
bevonta a tanulókat is, akik ezáltal nemcsak hasznos szakmai munkát végeztek,
hanem fejlődött a személyiségük is.
Összeállította: Kelemen Gábor