Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Zirc város polgárai február 25-én, a Városházán, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján.

Az ünnepséget szervező Zirci Országzászló Alapítvány nevében Egervölgyi Dezső köszöntötte a szép számmal összegyűlt emlékezőket, majd Juhász Antal elszavalta Horváth Sándor „Üzenet testvéreimnek” című versét.

Az eredeti program szerint ünnepi beszédet mondó Vitéz Pintér Kornél, a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet elnöke betegség miatt nem tudott részt venni a megemlékezésen, gondolatait Mayer Ferenc Sándor, a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet alelnöke, egykori politikai elítélt tolmácsolta a közönség felé.

A vörös rémuralom börtöneit megjárt Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek gondolatait idézte: „A kommunizmus nem csak politikai párt, hanem legelsősorban világnézet: vallás ellen, Isten ellen, emberi lélek ellen, apostoli hitvallás ellen, Tízparancsolat és erkölcs ellen. Gyilkol, rabol, zsúfolja a börtönöket, a szibériai munkatáborokat. Lezülleszti az egyént, tönkreteszi a családot, csordává teszi a tömeget.”

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kétszer került a kommunizmus karmába: elsőként 1919-ben, egy rövid és rémséges időszakra, majd 1945 után csaknem öt évtizedre elnyelte hazánkat a vértől vörös diktatúratenger. A kommunista propaganda végig hazudott bűnös múltjáról. „Az 1945-ös szovjet megszállás angyalarcú szovjet katonája egy valójában asszonyainkat és leányainkat megbecstelenítő, a polgári lakosságot módszeresen kifosztó barbár volt, a mögötte álló Szovjetunió pedig nem a népek nagy barátja, hanem véres kezű, elnyomó terrorállam.”

"Napjainkban a magyar ifjúságnak példamutató nemzeti hősök kellenek"

A Gulág rabtelepeit málenkij-roboton megjárt, egy évvel ezelőtt 101 éves korában elhunyt Olofsson Placid bencés szerzetes atyát is idézték, aki 2007-ben így fogalmazta meg tízéves szörnyű rabságát: „Többször elmondtam, jegyezzék meg, az Úristennek van humora. A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen, s én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?”

Napjainkban a magyar ifjúságnak példamutató nemzeti hősök kellenek, mert „ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig születnek újak”. Ezért mindenkor tisztelettel emlékezünk azokra, akik 1919-ben, 1944–45-ben, 1956-ban és a diktatúra éveiben a kommunizmus ellen küzdöttek – tolmácsolta Vitéz Pintér Kornél gondolatait a szervezet alelnöke.

Ezt követően két kitüntetés átadására került sor, a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet Országos Elnöksége 1956 szellemi örökségének megőrzéséért és a magyarságnak tett szolgálataiért a „Hűséggel a Hazához Érdemkereszt” kitüntetést adományozta a Zirci Országzászló Alapítvány és Bittmann Károly részére. Az alapítványnak járó elismerést Máj János elnök vette át az adományozó szervezet képviselőitől.

A megemlékezés a történelmi egyházak képviselőinek gondolataival, áldásával folytatódott.

Dékány Á. Sixtus apát, olaszfalui plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy amit történelmünk során tapasztalhattunk, annak van előremutató tartalma, lehetősége és értéke. A szenvedések, a megpróbáltatások a hívő, keresztény ember számára lehetőséget teremtenek, és nem veszteséget produkálnak – tette hozzá.

Erő, hűség, reménység – ez jellemzi mindazokat, akik – bár áldozataivá váltak a kommunista diktatúrának – a végsőkig kitartottak – mondta Vecsey Katalin református lelkész. Megemlékezett egy kárpátaljai református lelkipásztorról, aki nyolc évet töltött a Gulágon.

Lehet, hogy a mi emlékünk már megfakul, de Isten név szerint emlékezik a mártírokra. Így kulcsoljuk össze a kezünket, és mondjuk el értük és értünk azt az imádságot, amire Jézus Krisztus tanított minket – szólt emlékezésében Szakos Csaba evangélikus lelkész.

Eljött Balatonalmádiból, és megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel Kovács Attila nyugalmazott csetényi református lelkész is.

Az emlékező közösség végül elénekelte a Himnuszt.

Kelemen Gábor