Ahol az új ciszterci élet bölcsője ringott

A „Zirci Ciszterciek Pápai Otthona” címmel nyílt kiállítás a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár előadótermében. A tárlat a tavalyi jeles eseményhez, Zirc újraalapításának 300. évfordulójához kapcsolódik, a jubileum alkalmából készült kiállítás vándorolt el arra a helyre, ahol a török háborúk pusztítását követően újrakezdődött a ciszterci élet.

Clairvaux-i Szent Bernáthoz kapcsolódó ének nyitotta meg a rendezvényt Forsthoffer Judit előadásában, majd a házigazda intézmény részéről dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, azért csináltak kiállítást a zirci cisztereknek, mert van Pápán egy ciszterci háznak nevezett épület, ott laktak a ciszterciek akkor, amikor Zircet a török háborúk pusztítását követően a semmiből újra kellett teremteni. Egyedül az épületről készült fotók képezik a pápai könyvtár tulajdonát, a kiállítás egyéb elemei vendégségbe kerültek hozzájuk. A ciszterci ház eredeti állapota ismeretlen, az első fennmaradt felvétel róla 1958-ból származik. A pápaiak többsége ma is nagy szeretettel emlegeti az épületet ciszterci házként. Az igazgató beszélt arról is, hogy összesen nyolc szerzetesrend fordult meg Pápán hosszabb-rövidebb ideig, a zirci ciszterciek mintegy nyolcvan esztendeig voltak jelen.

Forsthoffer Judit éneke és dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntője

A kiállítást Bérczi L. Bernát zirci apát nyitotta meg. Először is köszönetét fejezte ki, hogy elhozták Pápára azt a tárlatot, amely Zircen 2018. május 2-án került megnyitásra és a zirci telepesekkel 1718. május 2-án megkötött szerződés 300. évfordulójára készült, visszamutat az apátság és a település között fennálló együttműködésre.

„Jó mindig visszatekinteni, jó mindig belenézni a múltba, hogy egyszerű, pici kezdetből milyen nagy dolog tudott kinőni” –

hangsúlyozta az apátság elöljárója. Hozzátette, azzal, hogy elkerült Pápára a kiállítás, még szélesebb az a horizont, amiben látjuk, hogy honnan és hová jutottunk el.

Bérczi L. Bernát zirci apát nyitotta meg a pápai kiállítást

Felidézte, hogy a török pusztítás után, a 16. század közepére elmenekültek a középkori ciszterci szerzetesek Zircről. 1660-ban érkezett Magyarországra az ausztriai Lilienfeldből egy ciszterci szerzetes, a magyar származású Újfalusi Márton, hogy újraindítsa a ciszterci életet Zircen. A ciszterci szerzetesek központi irányító szervezete, a generális káptalan ugyanis arra buzdította a hazánktól nyugatra lévő kolostorokat, hogy ahol kihalt a ciszterci élet, ott indítsák újra az Isten dicsőítésének kolostorait. Először a Pápa város szélén található majorságban laktak, majd 1667-ben került megvásárlásra a manapság ciszterci házként emlegetett épület, amely az újraindulás központjává vált. A lilienfeldiek számára azonban túl nagy kihívásnak bizonyult mindez, így átadták az újraalapítás jogát a porosz területen, Dél-Sziléziában lévő, a mai Lengyelország területén található heinrichaui apátságnak, és ők azok, akik 1700-1701-től elkezdik újraindítani a zirci életet már pápai központtal, fejlesztve a ciszterci házat.

Az írott források mellett korabeli bélyegzők is kiállításra kerültek a tárlaton

Bérczi L. Bernát két kiállított könyvre is felhívta a figyelmet, az egyik a Historia Domus, amely a pápai ciszterci ház történetére is kitér, a másik pedig egy összeírás a zirci apátság egykori életéről, birtokairól, bemutatja, ahogy a szerzetesek Pápáról nem kis nehézségek árán igyekeznek újraindítani a zirci életet.

A céljuk az volt, hogy imájuk és munkájuk által, az Isten kegyelméből létrehozzanak egy új szerzetes közösséget, amely aztán hatni tud a körülötte lévő világra.

Hangsúlyozta, ezért is nagy öröm azt látni, hogy Pápán, ezzel a sok küzdelemmel kezdődő kicsiny hajtásból eljutottak odáig, hogy újraindul az apátság, amiből aztán újabb hajtások születtek: 1814-től a zirci apátság vette át az egykori jezsuita gimnáziumokat, így a magyar ciszterciek hivatása új színnel, a gimnáziumi tanári, lelkipásztori munkával gazdagodott. Az iskolák ma is működnek, Budán, Egerben, Pécsett és Székesfehérvárott vannak ciszterci gimnáziumok, amelyek egytől-egyig jó hírűek, tudásban, hitben, emberségben gyarapítanak. Mintegy 4500 diákot számlálnak a ciszterci iskolák, vagyis egy egészen széles közösség az, amely erre az újraalapítási pontra tud visszatekinteni – emelte ki beszédében a zirci apát.

Forsthoffer Judit a megnyitó zárásaként egy 11. századi Mária-himnuszt énekelt el, amely több szállal is kötődik a ciszterciekhez,

1218-tól minden este a befejező imaóra után eléneklik ezt a himnuszt.

A kiállítás-megnyitót több zirci polgár is megtisztelte, jelen volt Ottó Péter polgármester is.

Fotók: Boross László

Cikk: Kelemen Gábor