Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

Terebélyes fa, sok-sok hajtással


Huszadik születésnapját ünnepelte a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület
 

1996. december 21-én megalakult a Bakonyi Finnbarátok Köre. Napra pontosan húsz évvel később gyermekmuzsika csendült fel a Városházán, hogy köszöntse a szülinaposokat.

 
A Zirci Tücsökzenekar nyitóelőadását követően Tarcsay Beáta és Bohon Gabriella duettje következett, az ifjú muzsikusok pedig énekkarrá léptek elő a hegedűs-gitáros összjátékhoz.  

A jubiláló egyesület nevében Stenger Katalin és Németh István köszöntötte a vendégeket.

Turi Balázs, a Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület alapító-elnöke ünnepi megemlékezésében elmondta, Reguly Antal munkássága miatt talán nem meglepő, hogy vannak finnbarátok Zircen, ugyanakkor emlékeztetett: a szikra egy bakonycsernyei evangélikus gyülekezetben lobbant lángra, ők biztosították a fiataloknak, hogy kimenjenek az ezer tó országába, és tanulják a nyelvet. Óriási lehetőségnek nevezte, hogy hat évvel a rendszerváltás után eljuthattak nyugatra, ezért külön öröm volt számára, hogy a kapcsolatot megalapozó gyülekezet esperese is elkísérte őt erre az ünnepi alkalomra.
 
Ismeretségek, barátságok születtek a finnekkel, amelyből előbb iskolakapcsolat, majd testvérvárosi együttműködés jött létre. Hangsúlyozta, az a mag, amit húsz éve elültettek, jó helyre került, hiszen a Reguly Antal Szakképző Iskolában a mai napig működnek a cserediák-kapcsolatok. Az elmúlt tíz évben már nem tudott részt venni az egyesület életében, de a technika vívmányainak köszönhetően látja, hogy milyen komoly kulturális értéket közvetítenek a finnbarátok. Végül köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki a kapcsolat ápolásában, a finnekkel való partnerség megtartásában közreműködött.


A Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület húsz évvel ezelőtt alakult meg. Turi Balázs alapító-elnök ünnepi beszéde

Ottó Péter polgármester a Nivala és Zirc között kötött testvérvárosi szerződésből idézett gondolatokkal köszöntötte a vendégeket. Tartalmasnak nevezte a Bakonyi Finnbarátok Körének elmúlt húsz esztendejét. Méltatta az alapító-elnököt, akit a polgármesteri teendői elszólítottak a civil ügyek napi szintű gyakorlásától, de voltak, akik az ő támogatásával továbbvitték az egyesületet. Az általuk képviselt érték nemcsak számukra jelent gazdagságot, hanem Zirc városának is nagyon sok tudást, ismeretet, élményt adott. Tiszteletreméltónak tartja az alapítók eredeti célkitűzését, amely szerint egy földrajzilag tőlük nagyon távol lévő, ugyanakkor érzéseiben, gondolataiban és még történelmében is rokonságot mutató ország, nép kultúrájával ismertetik meg a környezetüket.
 
– Ez a küldetés, amit felvállalt az egyesület, nemcsak a megvalósított programok, rendezvények értékében mérhető, hanem legalább ennyire fontos az, hogy mindannyian, akik erre a földre születtünk, alapjában véve közösségi lények vagyunk – mondta városunk vezetője. Hozzátette: az egyesület tagjai kölcsönösen hozzájárultak egymás boldogságához, ha támogatásra, segítségre van szükség, számíthatnak a társaikra, egymásból is tudnak hitet, erőt, bizakodást meríteni. Végül azt kívánta az egyesületnek, hogy a nyírfa – amelynek leveleit a tagok ellátták a névjegyükkel – tovább terebélyesedjen, legyenek újabb és újabb hajtásai, gyarapítva ezt a közösséget és városunkat.       


Ottó Péter polgármester köszönti a húszéves Bakonyi Finnbarátok Körét

Anélkül, hogy összebeszélt volna városunk vezetőjével, Wenczel Zsuzsanna, az ünnepelt egyesület elnöke is a fát hívta hasonlatként, hiszen mint mondta, ez vált a közös múlt jelképévé. „Eleink számára a fa hosszú élettartamával, hatalmas termetével a sziklák repesztő, olykor villámcsapásnak is fittyet hányó életerejével és haláláig tartó növekedésével, a lombozata évenkénti megújulásával, vagy éppen örökzöld voltával az időt és az időnek ellenszegülő életet jelképezte”. A terebélyes fáról egy egész emlékcsokrot kaptak ajándékba a Finnbaráti Kör tagjai, úgy, hogy közben meg is lettek szólítva. A sok vidám és felejthetetlen pillanat mellett az egyesületi vezető megemlékezett a fáról lehulló levelekről is.
 
Csodának nevezte azt, hogy a két nép gyermekei idővel nemcsak a nyelvi, hanem a lelki rokonságukra is ráismertek, és a félig finn, félig magyar gyökerű fácska köré kert is varázsolódott, amelyet Barátság Parknak neveztek el. Szorgos női kezek fogták a gereblyéket, hordták a kavicsot, a tűzoltók tisztították a tavukat, a férfikezek által készültek a padok, majd később a kemence. Sorolta a parkot alkotó fafajokat, és megjegyezte: idén újabb csemetéket ültettek el az Erdélyi Baráti Kör Egyesülettel együtt.
 
Utazások, kulturális műsorok elevenedtek meg, amelyeket együtt éltek át a rendkívül sokféle szakmát betöltő Bakonyi Finnbarátok Körének tagjai. Kiemelte, hogy a finn, illetve a finnugor kultúra iránti szeretet generációról generációra öröklődött, a lányuknak például második hazájává vált Finnország. A finnek pedig hatvan évvel ezelőtt sem voltak közömbösek a magyar nép sorsa iránt. „Ha átörökítjük ezt a két nép közötti lelki rokonságot, a jövőben sem maradnak azok” – zárta gondolatait az egyesület elnöke, köszönetét fejezve ki mindenkinek, aki segítségükre volt a sok szép, tartalmas esztendő alatt. 
   


Wenczel Zsuzsanna egyesületi elnök érzelmes gondolatsorral készült a születésnapra

A köszöntők között képes és mozgóképes összeállításokat láthattunk. Az első blokkban a zirciek finnországi kirándulásai elevenedtek meg, majd a finnek zirci vendégeskedésének emlékképei peregtek a kivetítőről, miközben a barátság fogalmáról alkotott gondolatokat olvashattunk.  
 
A Zirci Városi Vegyeskórus finn dalokkal készült az ünnepi alkalomra, és a közönséget is bevonták műsorukba, hiszen tudjuk tőlük: „A zene nem ismer határokat”. Az énekeseket vezényelte, majd zongorán kísérte Géring Klára. A barátság sem ismer határokat, ezt sugallta a Finnbarátok húsz évéről szóló rövidfilm. Martti Viljanen tiszteletbeli elnök szívhez szóló üzenetet küldött Nivalából, magyar nyelven köszöntve a születésnapját ünneplő közösséget. „Hazánk” – Stenger Katalin előadásában elhangzott a finn nemzeti himnusz, és egy filmet láthattunk arról, hogy a finneket mennyire megérintette a magyarok 1956-os szabadságvágya.


A Zirci Városi Vegyeskórus alkalomhoz illő műsorral állt elő


Stenger Katalin bensőségesen szavalta a finn nemzeti himnusz magyar fordítását

Az előtérben egy kiállítás idézte meg a sok-sok tartalmas esztendőt, merítve a „rokonok” tárgyi kultúrájából is. Csillagokat szórt a születésnapi torta, melyre marcipánból rákerült a finn és a magyar zászló. Az Erdélyi Baráti Kör Egyesület részéről Sztana Éva köszöntötte a huszadik életévét megért egyesületet, mint mondta, ők jóval fiatalabbak, hiszen még csak tizenhat évesek…


A jubileumi ünnepségen sok souvenirt kiállítottak a Bakonyi Finnbarátok Körének tagjai


Ha születésnap, akkor a torta sem hiányozhat. Csillagokat szór a barátság


Egy barát – egy levél. Sok hajtása van már a húsz évvel ezelőtt képletesen elültetett fának

A jubileumi ünnepségen nyílt meg Szentiváni János Finnországról szóló fotókiállítása, mely a Városháza első emeleti folyosóján tekinthető meg a hivatal nyitvatartási idejében. 

Kelemen Gábor

Vissza

 

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  November 2017  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
  
202124
27282930