Zirc - A Bakony fővárosa

A város hivatalos honlapja

ZIRC TÖRTÉNETI MÚLTJA
 

Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból, a Bakonyban megjelentek az első ciszterci szerzetesek. A 12. század fordulóján megépítik korai gót stílusban a toronynélküli templomukat és kolostorukat.

 
A Bakony „szívében” alapított egyházi intézmény a középkori hivatalos iratokban Bakonyi Apátság néven szerepel. A ciszterciek a királytól ugyanolyan kiváltságokat kaptak, mint amit Franciaországban élvezhettek. Templomukat és kolostorukat III. Béla halála után 1196-ban, fia, Imre király jelentős támogatásával építették fel. Imre király a templomban oltárt alapított, amellyel kifejezésre juttatta, hogy az apja által biztosított jogokat ő is megadja a ciszterci rendnek. Erről egy latin nyelvű feliratos kő tanúskodik, amelyet a középkori templomból átmentettek az újkori barokktemplomba.
 
Zircet az okiratok 1221-től említik, de már jóval korábban is volt itt élet. Zirc főutcájának déli végén áll egy barokk kistemplom, amelynek közvetlen környezetében volt a királyi pihenőhely – királyi udvarház. 1060-ban a bakonyi királyi pihenőhelyen halt meg I. András király, akit innen Tihanyba szállítottak és az általa alapított Bencés Apátság altemplomában helyeztek örök nyugalomba.
 
Közel három és fél évszázadon keresztül a ciszterci rend teremtette meg a Magas-Bakonyvidék gazdasági és szellemi kultúráját. A világi népesség számára a szerzetesek alkotómunkája követhető példa volt és maradt évszázadokon keresztül.
 
A török hódoltság alatt amint sok más település, Zirc is elpusztult. A szerzetesek és a lakosság elmenekült. A százötven éves török uralom idején a terület újra erdős, bozótos környezetté vált, ahol a középkori korai gót stílusban épült ciszterci kolostor és templom romjai tanúskodtak az egykori bakonyi (zirci) humán kultúráról.
 
A 18. század első évtizedeiben, a Heinrichauban működő ciszterci rend vette a kezébe a zirci ügyeket és a középkorban megszerzett földbirtok visszaszerzésével, megteremtette az újratelepítés feltételeit.
 
1720-ig az első fázisban huszonnyolc, majd tizenkét jobbágytelket alakítottak ki, amelyeket hét német nyelvterületről érkező és örökös jobbágyságot fogadó római katolikus családoknak juttattak. A jobbágytelkeken a 18. század első felében a barokk templom, a klasszicista monostor építésével párhuzamosan épültek a jobbágycsaládok lakóházai és az iparosok otthonai is.
 
A 18-19. század fordulójára Zirc, a Bakony szívében, a térség központjává fejlődött. Fontos történelmi esemény, hogy a Ciszterci Apátság külföldi függősége 1814-ben megszűnik. A szerzetesrend önállóvá, magyarrá és tanító renddé alakult. I. Ferenc király egyesíti a zirci, pilisi, pásztói apátságokat. Az említett időponttól Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja.
 
A tanító renddé válás a 19. században az ország különböző pontjain középiskolák fenntartását, újak alapítását és működtetését jelentette. A század második felében Zircen indult el a szerzetestanári nevelés, a papi képzés. A felsőfokú képzéssel tovább erősödött Zirc térségi és tágabb értelemben veendő tudományos és kulturális szerepe. Zirc a 19. század fordulójára a Magas-Bakony legnépesebb mezővárosi rangú települése lett.
 
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását követően, az 1867-es kiegyezéssel egy időben Csesznek helyett Zirc lett a járási székhely. Az új közigazgatási státusz tovább növelte a térségben a település központi szerepét. A ciszterci rend és a világi népesség gazdálkodásában meghatározó volt az erdőgazdálkodás, a földművelés és az állattenyésztés. Kiegészítő ipari tevékenység volt a tégla- és cserépégetés, a mész- és faszénégetés, a fafeldolgozás. A 19. században Zircen országosan is ismert iparosság élt: kőművesek, ácsok, cserepesek, kőfaragók, asztalosok, bognárok és más szakmabeliek.
 
A 19-20. század fordulójára a település lakossága meghaladta a 2500 főt. Természetes vonzáskörzetében 40 ezer ember élt. 1900-ban felépült az Erzsébet Kórház, amely az egész régió intézménye lett. Ugyanebben az időszakban készült el a zirci fiúiskola, leányiskola és az óvoda épülete is. A 20. század első évtizedeiben tapasztalható polgárosodási folyamat következményeként megalakult egyletek, körök szorgalmazták a közösségi művelődés feltételeinek a megteremtését. Megépült a Katolikus Legényegylet székháza, helyet teremtettek a zirci Gazdakörnek, az iparosok egyesületeinek és más közösségeknek. A 20. század első felében közel húsz egyesület működött a járási székhely Zircen. A mozgalmas társadalmi életnek jelentős hatása volt az egész régióra.
 
Az egyházi és a világi vezetés együttműködésével, irányításával kialakult viszonylag békés társadalmi élet a II. világháború befejezéséig tartott. 1945 után az iskolák és egyéb közösségi intézmények államosításával, az egyesületek és a ciszterci rend működésének felfüggesztésével az alig fél évszázad alatt kialakult mezőváros szétesett. Az apátsági birtokot kiosztották, 1950-től, a szerzetesek elköltözése után a monostor épületét az új társadalmi rendszer járási szervei foglalták el. A 60 ezer kötetes apátsági könyvtár maradt csak meg az eredeti helyén, ami később az Országos Széchényi Könyvtár irányítása alá került.
 
Zirc lakossága 1945-től 1980-ig folyamatosan növekedett. A település urbanizálódásának folyamatát elsősorban a Dudari Szénbánya fejlesztése indította el. A Zirctől alig 10 km-re levő bányaüzem, az ország távolabbi vidékeiről alkalmazott bányászainak nemcsak Dudar községben, hanem a járási székhelyen is építtetett lakásokat. A korabeli döntéshozók azért határoztak így, mert tudták, hogy Zirc már rendelkezik alapfokú infrastruktúrával – egészségügy, oktatás, kereskedelem, szolgáltatás –, amelynek a megteremtéséhez szükséges költségektől a bányaüzem mentesült. A szénbánya fejlesztésének időszakában több kisebb ipari és szolgáltató üzem is létrejött, amelyek szintén hozzájárultak Zirc lakosságának gyarapodásához.
 
A város az óvodáskorú gyermekek közösségi neveléséhez a hetvenes évek második felében teremtette meg az elfogadható feltételeket. Az általános iskolai oktatás az ötvenes években vette kezdetét, majd 1981-től két oktatási intézményben, a Reguly Antal Általános Iskolában és a 2-es számú, későbbi Békefi Antal Általános Iskolában folyt. A két iskola a későbbiekben egyesült. A középfokú oktatás az 50-es években, a vájárképző iskola megalapításával kezdődött. A ciszterci monostorban működő intézmény biztosította a dudari szénbánya szakember-utánpótlását. Az iskola profilja 1964-ben megváltozott, megkezdődött a mezőgazdasági gépszerelő szakma oktatása, amit 1986-ban középiskolai szintre emeltek. Az említett szakterülettel együtt több szakmát is tanítottak. A városban 1962-től működik gimnázium. Alapításának első éveiben az általános iskolával közös igazgatású 12 osztályos intézményként működött, majd az 1964/65-ös tanévben a Gimnáziumot a felsőbb szervek önálló intézménnyé minősítették és a Ciszterci Apátságban folytatta működését.A hatvanas évek második felében költözhetett az intézmény saját épületébe.Később – Zirc alapításának 800 éves évfordulóján, az 1982-es évtől – III. Béla Gimnázium néven működik tovább.   

A város történetének rövid összefoglalójához vázlatosan bemutatjuk a műemléképületek funkcióváltását és a településen az utóbbi években történt fontos városfejlesztési eseményeket:                                                                                                                                                 

Zirc az 1970-es évek második felétől arra törekedett, hogy a település műemléképületeiből kiköltöztesse azokat az intézményeket, szervezeteket, amelyek beköltözése indokolatlan átalakításokat igényelt. Új funkcióval vissza kell állítani az eredeti műemléki állapotot.
 
Zirc döntéshozói 1977-ben megépítették a barokk major területén a 200 férőhelyes korszerű óvodát, így az óvodások kiköltözhettek a Ciszterci Apátság épületének első emeletéről. Helyüket elfoglalhatta az 1972-ben alapított Bakonyi Természettudományi Múzeum.
 
1981-ben felépült a 12 tantermes általános iskola a barokk major területén. Így az apátsági épület földszintes szárnyából kiköltözhetett a napközi otthonos konyha, ebédlő, raktár. A megüresedett helyiségekbe helytörténeti és néprajzi kiállás került.
 
A szóban forgó változások jól szolgálták Zirc város idegenforgalmát, turizmusát.
 
1989-től Zirc város újra a Magyarországi Ciszterci Rend központja lett.
 
Az 1990-es években tovább folytatódott a műemléképületek funkcióváltása.
 
A rendszerváltozást követően az egyházi és világi vezetők intenzív párbeszédet folytattak arról, hogy a Szakképző Iskola kiköltözhessen az apátsági épületből. A megegyezés alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat 1994-ben megépítette az Alkotmány utcában az intézmény oktatási épületét, a diákotthont, konyhát és a több funkcióra alkalmas tornatermet. A Szakképző Iskola kiköltözhetett az apátsági épületből. Így a Ciszterci Apátság épületegyüttese több mint négy évtized után újra teljes egészében az eredeti tulajdonos birtokába került.
 
Fontos eseménynek tartható a barokk templom – bazilika minor – 1995-től végbemenő belső építészeti, képzőművészeti értékeinek a restaurálása. A művészrestaurátorok szemünk elé varázsolták a szobrok, szoborcsoportok, a freskók eredeti színvilágát, amit a templom belső terébe belépő ember hihetetlen szépségű, lenyűgöző művészi értékű változásként csodálkozva élt meg.
 
A Magyarországi Ciszterek Központjának épületegyüttese, a barokk templom – bazilika minor – és a klasszicista monostor külső felújítására a 2010-es évek első éveiben került sor. A pályázati forrásból megvalósult nagy értékű felújítással egy időben kialakították a Látogató központot és a díszudvart. A zirciek számára újszerű látvány az egykori barokk sárga szín helyett a barokk templom „tört fehér” és a klasszicista monostor szemet nyugtató „kőszínre” festése. A megújult épületegyüttes ünnepélyes átadására 2013. május 15-én került sor. Az ünnepi szónok – Magyarország miniszterelnöke – beszédének a végén bejelentette, hogy a Zirci Arborétum is visszakerült az eredeti tulajdonos, a Ciszterci Apátság tulajdonába.

      
 A teljesen állványozott épület, 2012.                     Állvány nélkül a megújult épület, 2013.

Fentebb már említettük a műemléképületek funkcióinak az áttervezését. Ehhez a gondolatkörhöz tartozik a Dubniczay-ház (1766, Zirc Rákóczi tér 10.) – barokk lakóház – Reguly Antal, Zirc nagy szülöttének a szülőháza és a hozzátartozó földszintes épületek újszerű hasznosítása.

 
Az 1990-es évekre elkészült egy hosszabbtávra alkalmas terv egy speciális muzeális intézmény alapítására. Az Önkormányzat a tervet elfogadta. A főépület első emeletén kapott helyet a Reguly Antal életét, utazásait, tudományos kutatásait, a tetőtérben a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A főépület tetőterében elhelyezett néprajzi, népi ipartörténeti tárgyak látványa késztették a koncepció kidolgozóját, hogy a földszintes épületegyüttes helyiségeiben alakítsák ki a bakonyi népi kismesterségek műhelyeit.
 
 A kizárólag pályázati forrásokból alapított Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház 2003-tól anyakönyvezett, minisztériumi engedéllyel rendelkező muzeális intézményként működik. (1992-től sok ezer diák és felnőtt látogatója volt.)
 
2011-től a múzeum épületének külső felújítása részben megvalósult. A földszintes épület kelet-nyugati szárnyának tetőszerkezetét lebontották – néhány bemutató egység maradt – és új, hasznosítható tetőtér jött létre. Itt valósult meg szakmai nyertes pályázati forrásból a Látvány-raktár, ahol a múzeum saját gyűjteményéből válogatott néprajzi és népi ipartörténeti tárgyak tekinthetők meg. Ugyanitt látható több ezer digitalizált fotó Zirc és természetes vonzáskörzetének helytörténeti eseményeiről.

      

     A régi Reguly-ház, 2010.                                         A megújult Reguly-ház, 2011.

1992-től a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház székhelye

Zirc legrégebbi műemléképülete a Barokk Fogadó – Bagolyvár – (1723. Zirc Kossuth u. 35.) A XVIII. századi nagy építkezéseket ebből az épületből irányították a ciszterci rend vezetői. Amikor a barokk templom és a klasszicista monostor építésének egy része beköltözhető készültségbe jutott, akkor a nagy építkezés irányítói átköltöztek az Apátsági épületbe.

 
Az Apátság a kiürített barokk fogadó épületét a XVIII. század második felétől bérleményként hasznosította. A bérlők vendéglősök, szállásadók voltak, akik befogadták a Zircen keresztül haladó fuvarosokat, de Zirc lakosságának is biztosították a vendéglői szolgáltatást.
 
Az épületet 1948-ban államosították és 1950-től a Községi Tanács rendelkezett a tulajdon felett. A Városi Önkormányzat az épületet kijelölte értékesítésre. Az új tulajdonos egy idő után szintén értékesítésre kínálta a nagy értékű barokk fogadót.
 
Az épület hosszú ideig üresen várta jó sorsát és az új gazdája az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve, a szükséges épületkutatás, helytörténeti kutatás eredményének az ismeretében nagyon igényes felújítási tervet készíttetett. 
 
A ma élő zirciek a régi-új manzárdtetős Bagolyvárat nem láthatták. Egy régi képeslapon látható az újszerű megoldás, amelyet az Örökségvédelmi Hivatal is elfogadott. Zirc város legrégebbi épületét 2012-ben ünnepélyes körülmények között adták át a nagyközönségnek Bagolyvár Étterem és Galéria névvel. A név jól kifejezi a régi-új funkció folytatását, kiegészítve azt képzőművészeti-, népművészeti-, fotókiállítással és különböző konferenciák szervezésével.

      
A régi fogadó, 1955.                                                       Az új fogadó, 2012.

2012-től Bagolyvár Étterem és Galéria

Zirc város központja a 2010-es évek első éveiben teljesen átalakult. A régi szabadtéri színpad előtti téren kisgyermekeknek, iskolásoknak választékos játszóteret varázsoltak a tervezők.

 
A város műemléképületeinek fentebb vázolt újszerű funkciói és az azokhoz társuló közoktatási, közművelődési intézmények, civil szervetek programjai együttesen lehetőséget biztosítanak a városi közösségi művelődés sokoldalú megéléséhez és hasznosan szolgálják Zirc város idegenforgalmának, turizmusának a fejlődését.
 
Zirc egészségügyi ellátását több mint 100 éven keresztül az 1902-től működő Erzsébet Kórház biztosította. A sok drámai helyzetet megélt intézményt Zirc város lakói mentették meg az utókornak. Az elmúlt egy-másfél évtizedben nem csak a régi kórházi épületet újították fel és korszerűsítették, hanem az intézmény fundusának délnyugati végében, a régi épület fejlesztéseként felépült a Zirci Erzsébet Kórház új épülete, majd ezt követően a Kórház Rendelőintézete. A Rehabilitációs Osztály is és a Rendelőintézet is korszerű egészségügyi eszköz-rendszerrel várja Zirc város és természetes vonzáskörzetének gyógyulni vágyó lakóit.

      

Balról: az 1900-ban épült régi Erzsébet Kórház, amely 2014-ben teljesen megújult. Az új kórház 2006-ban, az új rendelőintézet 2011-ben kezdte meg a működését (jobbról)

Zirc testvérvárosi kapcsolatai a rendszerváltás időszakában alakultak ki. Először a németországi Pohlheim várossal sikerült együttműködést teremteni, amelyet az amatőr művészeti együttesek rendszeres találkozói alapoztak meg. A romániai forradalmat követően az erdélyi Barót várossal alakult ki szoros együttműködés, amelyet hivatalos aktussal Baróton és Zircen is testvérvárosi kapcsolattá minősítettek a képviselő-testületek. A harmadik testvérvárosi kapcsolat a finnországi Nivalával jött létre a kilencvenes évek második felében, a negyedik pedig napjainkban köttetett a kárpátaljai Dercen településsel.

 
Összegzésként elmondható, hogy Zirc az elmúlt több mint félévszázad alatt nagy fejlődésen, változáson ment keresztül. A lakott, beépített terület meghaladja a négy négyzetkilométert, szinte a teljes Zirci-medencét betölti. Zirc napjainkban méltán nevezhető a Bakony fővárosának, a zirci járás központjának.      
 

 
Felhasznált irodalom:
 
Magyarország városai. Égisz Kiadó, 1996.
Veszprém Megye Kézikönyve. I. kötet CEBA KIADÓ, 1998.
A Zircet bemutató dolgozatoknak mindkét kötetben Illés Ferenc a szerzője, a kötet társszerzője.
Zirc fejlődéstörténete 1989-2015. Kézirat: Illés Ferenc
Fotók: Illés Ferenc
 
Zirc város történetének rövid összefoglalóját közreadja a
HONLAP SZERKESZTŐSÉGE megbízásából: Kelemen Gábor sajtóreferens

 
 

Minden jog fenntartva!

Vissza 

 

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  Augusztus 2017  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
   1  2  3  6
  7  8  9
232427
28293031   

Elérhetőségeink


Zirci Közös
Önkormányzati Hivatal

 

Levélcím:
8420 Zirc, Március 15. tér 1.
Pf.: 77
Telefon: 06 (88) 593-700
Fax.: 06 (88) 414-475
Email: pmh@zirc.hu